Ezek a kapcsolódások mindig lélektől lélekig szólnak és örök érvényűek...

 

Újra találkozni a Valódi Énünkkel a szerelmen keresztül 

Szerencsére sok ember elmondhatja magáról, hogy ismeri milyen ez az intenzív lelkiállapot, ami igazából semmihez sem fogható és hasonlítható.

A pubertáskor megjelenésével hamar átélhetjük ezt a csodálatos érzést, amit első szerelemnek is szoktak mondani. Valójában a lélek szempontjából ez nem az első megtapasztalás, hanem sokadik hiszen előző életeinkben többször is találkoztunk azzal a lélekkel, akibe beleszerettünk csak a jelen életben most más testben van.

Éppen ezért itt nem számít az életkor mivel lélekszinten egy örök szeretetrezgésben éljük át újra ezt az érzést, hiszen ismét egymásra találunk. Hiába nem ismerjük még egymás személyiségét eléggé ezek a dolgok az egóval nincsenek kapcsolatban. A lelkek ismerik egymást nagyon is jól és amit hosszú időkön keresztül együtt átéltek arra emlékeznek vissza.

A szerelem intenzitása és ereje éppen ezért csak ahhoz az egy lélekhez köthető mivel csak tőle és vele élhetjük meg azt a teljességet, amit mással nem. Ezek különböző minőségek és érzések formájában jelennek meg bennünk, amit egy másik lélekkel másképpen élünk meg.

Lehetünk többször is szerelmesek életünk során viszont ezeknek a lelki kapcsolódásoknak más a küldetése és a szerepe. Vannak szerelmek, amelyek csak bizonyos ideig tartanak aztán elmúlnak és vannak olyanok is, amelyek az idő múlásával sem változnak.

Ezek a kapcsolódások mindig lélektől lélekig szólnak és örök érvényűek, attól függetlenül, hogy az életük ezeknek a lelkeknek a földi szerepeikben hogyan alakulnak. Akit valaha nagyon szerettem az mindig egy szép emlék marad a lélekben. Az élet és a karma határozza meg ha ezek a lelkek a földi szerepeikben is egymással haladhatnak a fejlődésben.

Viszont az nem jelenti azt, hogy lelkileg is elszakadnának mivel a lelki síkon az élet nem úgy zajlik, mint a földi szférában. A létezésnek egy olyan szintje ez, amit az emberek többsége nem érzékel. Ahogy emelkedünk és tágulunk folyamatosan a magasabb síkok és dimenziók felé ezek a szintek nem lesznek annyira távol egymástól. Ezért megtörténhet az is egyre több emberrel, hogy érzékelni kezdi a másik lélek jelenlétét, támogatását és szeretetét abban a minőségben ahogyan azt csak az a lélek tudja jelenteni.

A feltétel nélküli szeretet terében a lelkek az emberi kapcsolódásainkon túl is kötődnek egymáshoz. Ezt a multidimenzionális síkokon tapasztaljuk meg a létezésnek egy olyan síkján, ahol mindannyian másképpen létezünk.

A szerelem nem más, mint egy közös repülés és emelkedés világokon át!

Egy olyan transzcendens állapot, amit folyamatosan magas rezgésszinten tudunk tartani és áramoltatni, ha a párunk is készen áll rá és nem homályosítják el idővel az ego korlátai.  A szívcsakra nyitottsága és harmonizálása lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk a szeretet univerzális erejéhez, így valóban átéljük a szerelem transzcendentális állapotát.

A szerelemben a lelkek repülnek, boldogok és gondtalanok. Az erős intenzitás fázisában úgy is érezhetjük, hogy belül meggyulladunk attól a tűztől, ami szinte perzseli mellkasunkat. Lebegünk és az áramlásban vagyunk. Minden csakránk táncol a boldogságtól, olyan érzés mintha nem is ebben a földi világban lennénk.

Nem is itt vagyunk, hanem nagyon közel Istenben az Ő központjában, ahonnan indultunk, ahonnan leváltunk, hogy az Ő lélekrészeként létezzünk. A mennyországot éljük meg azáltal, hogy lelkileg összeolvadunk a másik ember lelkével, ezáltal eggyé válunk a Teremtővel.

Kimondhatatlanul gyönyörűnek látjuk a másikat hiszen nem az egóját érezzük, hanem azt a tiszta lelket, aki Ő valójában a Lélek a tiszta Isteni lény.

Éreztünk e valaha ilyet?

Ha igen akkor tudhatjuk ez milyen. Viszont megtörténhet, hogy úgy választunk párt, hogy nem vagyunk szerelmesek és így kötünk házasságot.

Biztos hallottuk már valakitől azt a kifejezést, hogy nem volt szerelmes mikor nősült vagy férjhez ment. Vannak, akik még nem ismerik az érzést és ezt a tapasztalást és ezért, ha ez nincs jelen akkor megint csak más szempontok szerint választanak párt. A szerelem érzésében semennyire nincs ego. Ebben csakis a lélek van benne.

Nem véletlen az a mondás, hogy párt csak a szíveddel válassz mert a szív érzi azt a lelket, aki hozzánk való. A szerelem az az érzés, ami ezt erősen jelzi és nem gondolkodik az ész. Igazából nem tudhatjuk, hogy ez egy életre szól, vagy csak egy bizonyos időszakra, amit azzal a lélekkel kell átélnünk.

A szerelem nélkül kötött házasságok viszont mindig az ész és ösztönök által meghozott döntések, melyek oka egyrészt a családi mintából és az egyéni karmából erednek. Abból a családi mintából, amit láttunk gyerekkorunkban a szüleink kapcsolatában, ha ez nem volt szerelem az elején akkor sajnos mi is belelépünk a szüleink cipőjébe és a sorsunkká alakul az ő sorsuk.

Másik tényező az egyéni karmikus okok, amelyek előző életeinkhez kapcsolódnak. Hiába érezzük belül, hogy ezt nem kéne megtenni mégis megtesszük mivel a tudatalattinkban lévő programok sokkal erősebbek, mint a szívünk hangja.

A hitrendszer a régi beidegződések, amiket felmenőinktől örököltünk sajnos befolyásolják egész életünket. Tehát amikor a szív helyett az eszünkkel döntünk annak bizony következményei lesznek. Mit mond a fej? Jó feleség, jó anya lesz, jó férj, jó apa lesz. Mit mond a szív? Nem vagyok szerelmes!

Mi lesz a Lelkünkkel? Ha ebbe Ő a lényeg nem egyezett bele?! Neki nem anyára, asszonyra, apára, feleségre, férje van szüksége, hanem lélektársra.

Bizakodunk majd megjön a szerelem is idővel, de az nem az lesz, hanem más. Alapvetően kialakulhat egy szeretet kapcsolat így is két ember között viszont az nem szerelemmel és szenvedéllyel lesz átitatva. A valódi lelkiség és a lelki szinteken való egyesülés hiányozni fog belőle. A hormonok és az ösztönök így is működhetnek egy ideig, ami legalább azzal lesz egyenlő mintha fát vágnánk az erdőben, de meg sem közelítik azt a lelki közelséget, amit a lelkek kapcsolódása tesz.

Aztán csodálkozunk, hogy baj lesz a libidóval vagy egészségügyi problémáink alakulnak ki. Ez a jelzés a lélektől, hogy nem jó az irány!

Aztán megszületnek a gyerekek és amikor már egyre nagyobb a család, a kötelezettségek a napi rutin észre sem vesszük és úgy hisszük, hogy ez jól van így. Ha szeretetben tudjuk fenntartani ezt a kapcsolatot akkor maximum idővel ellaposodik, unalmassá és egyhangúvá válik, aminek a fő hajtómotorja főleg a család összetartására fog menni. De ettől semmi extrát ne várjunk mert eleve nem így kezdődött.

Elmehet egy másik irányba is ez a helyzet amikor egyre több a konfliktus, nincs megértés és türelem.

A gyerekek szempontjából egyik sem jó mivel ők csak azt a példát fogják látni, amit a mindennapokban a szüleiken tapasztalnak és aztán ugyan azt a mintát követik, amit láttak.

A szerelem elsöprő energiákkal jelenik meg és akkor mérséklődik amikor a hétköznapokban egyre inkább előtérbe kerül az ego, az ember, ami beszűkíti sok esetben azt a lélekfényt, ami megérintett. Nagy dolog egy pár esetében, ha ezt a lelki kisugárzást tudják egymásban meglátni és fenntartani az ego helyett, ami nem a valódi részünk, hanem a társadalom által és a szülői minták által ránk rakott nehezék.

Egy nagyon nagy szerelem is átalakulhat a beszűkült ego szintjén később, ami pedig meghatározza a későbbi együtt töltött időszakot azt, hogy ez egy életre szóló kapcsolat lesz vagy sem.

Elérkezett annak az ideje, hogy csak azok a párkapcsolatok tudnak majd együtt maradni az Új rezgésekben, ahol a feltétel nélküli tiszta lelki szeretet lesz az első. Csakis az igaz lelki szerelmen és fejlődésen alapuló párok tudnak igazán emelkedni az Isteni szférákba és magasabb dimenziókba.

Adódik a kérdés, hogy akkor mi lesz azokkal, akik maradnak a régi választásaikban?  Végül is ez is egy választás lesz csak nem mindegy milyen következményekkel. Itt már nincs több kibúvó, nincs több megalkuvás, majd kibírjuk valahogy…

Ez már rólunk és a saját lelkünkről fog szólni hiszen, ha továbbra is figyelmen kívül hagyjuk, akkor azzal megpecsételjük sorsunkat hosszú időre és eonokra.

Ami azt jelenti, hogy nagyon sokáig kell várni arra a lehetőségre, hogy ismét a lelkünkhöz közel kerüljön az a lélek, akit sokszor nem választottunk vagy mert mást választottunk ilyen meg olyan okok miatt.

Az ébredés egyszer bekövetkezik ezen lelkeknél is mert Isten semmit nem sürget. A szabad akarat szerint, ha azzal élünk, akit a továbbiakban nem a lelkünk választott akkor olyanná fog válni az életünk amilyenné ezek alapján alakítottuk.

Mindenkor és mindenért nagy árat fizetünk, ha nem a szívünkre hallgatunk.

A szerelem egy csodálatos megtapasztalás arról, hogy valójában a Lelkünk és Isten mennyire gyönyörű, amit egy másik lélek által láthatunk meg ebben a formában. Ezzel egyúttal megélhetjük a földi mennyországot.

„Mit felfogni ésszel nem lehet, lelked benne lángolva lebeg. Végtelen az érzés mi lelked betölti a létezés csendjében nyugodtan pihenni. Megáll az idő egybefolyik minden, Istenben vagyunk mi ketten együtt itt benn.”

 

(Bencze Hajnalka)