Mosolyod simogat

Mosolyod simogat

Emlékszem
esős volt a délután,
Mikor
először rám mosolyogtál.
Lelkemben
parányi rezdüléssel,
Ringató
dallamok csendültek fel.
Az idő
megállt egy pillanatra,
Mintha
ő is kettőnkért szurkolna.
Szemeddel
simogattad arcomat,
Kezemet
kezedbe csomagoltad.

Azóta
része vagy életemnek,
Együtt
álmodjuk mesés jövőnket.


(Magdolna Léhi)

Álmomban, álmodban...

 

Álmomban, álmodban...

Lehunyt pilláidra
álmot lehelek,
az utolsó pillantásnál
én is az álommal megyek.
Kint süvít a szél -
mi szaladva járjuk
a virágos réteket,
kezedre kulcsolom kezem.
Hajamba virágot tűzök,
rád nevetek,
karjaid közt
forog a világ velem.
Angyalszárnyam nő hirtelen,
a magasba emel,
hiába nyújtom kezem,
már nem érlek el.
Kint süvít a szél,
felébredek,
álmomban, álmodban jártam -
vajon tudtad-e?

(Egri Erzsébet)

"Lelkünk olykor néhány órára feloldódik...

"Lelkünk olykor néhány órára feloldódik a szépségben. Ezek az órák, amikor valóban élünk."


(Richard Jefferies)

Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny hullámok játékával YouTube

Boldogságsziget

 

Boldogságsziget

Ma még csak álom

Létezik egy sziget
az álmok tengerén,
csak ketten jártunk ott,
kedvesem, te és én.

Selymes, kék vízében
úszkáltunk boldogan,
korallszirtek között
kergettünk halakat.

Boldog delfinek
játszottak köröttünk,
szerelmes szívünkkel
eggyé vált a testünk.

Pálmafák árnyékában
homokba feküdtünk,
egymást átölelve
boldogan pihentünk.

Csókoddal ébresztettél,
ajkammal köszöntem,
tüzesen izzó tested
szívemet perzselte.

Hűs forrást kerestünk,
szomjunkat oltottuk,
friss, éltető víztől
új csókra szomjaztunk.

Mindig kék volt az ég,
ragyogott ránk a nap,
kéz a kézben jártuk
gyönyörű utunkat.

De jött egy tengerár,
hatalmas hullámok,
mely minket egymástól
messzire elsodort.

Életem ladikján
egyedül bolyongok,
sötét tengereken
múltamat kutatom.

Tudom, van egy sziget
az élet tengerén,
hol egyszer találkozunk
mi ketten, te és én.

Ott élünk boldogan,
amíg szívünk dobban,
lábunk nyomát az idő
homokkal borítja.

(Uzelman János)

Ahol az Én ugyanúgy jelen van...

 

A szeretkezéshez intelligencia kell, mégpedig szexuális, magas fokú intelligencia.
Ahhoz a fajta szeretkezéshez, mikor az ember nem csak ösztönein túljutván gyors istenhozzádot lehel partnere homlokára, hogy aztán sietősen távozhasson a hajnal szürkületében.
Ahhoz a szeretkezéshez, mikor az együttlétben az érzelmek, vágyak színpalettájának széles skálája villódzik a túlhevült színfalak mögött. Mikor egyszerre van jelen a játékosság, a gyengédség, vagy éppen a mindent szétszaggató állatias éhség. Ahol az Én ugyanúgy jelen van, ugyanannyira fontos mint a Te, hogy aztán együtt Mi lehessünk. "
 

(Golden Dawn) 

 

Imádom az eső illatát

 

Imádom az eső illatát

 

Pár nappal ezelőtt végre érkezett egy kellemes, frissítő zápor, kicsit feloldotta a meleget és levegővel látta el a várost.

Imádom az eső illatát, ezért azonnal ki is nyitottam az ablakot, hogy a lakásban is érezhessem a cserélődő levegőt.
Meg azt, ahogy az egész összekeveredik a beton, a fű és az útszéli fák illatával.
Régen ilyenkor mindig kiálltam a családi ház erkélyére és csak néztem a hol lágyan, hol hevesen hulló cseppeket.

 

Néha becsuktam a szemem is,

és csak hallgattam, és mélyen magamba szívtam a frissességüket.

Ma is ezt teszem, de már másképp: ablakba hajolva, vagy a gangra kilépve figyelem és érzem a megújulást.

 

Tavasszal és nyáron az sem zavar, ha elázom. Nincs is üdítőbb egy zápornál, főleg ha kicsit megszabadít a forróságtól. Szeretem, ha beborul az ég, hangulatos a dörgés és a szél feltámadása is.

Izgalmas, amikor készülődik a vihar, megváltoztatva ezzel a légkört és az élet addigi körforgását. Ha éppen kint vagyok, kicsit kapkodom a lábam, ha már otthon, akkor élvezem az egyre sötétedő szoba hangulatát.

De ha teljesen elázom, akkor is tudok örülni.

Az eső számomra változás, felfrissülés és az élet, az éltető természet erejének jelképe. Tisztít és letörli a lerakódott port, lemossa az utakat és más levegőt hoz. Megtöri az addig időjárást, és új energiákat ad.
Szeretem az esőt, és nem bújok el előle. Akkor is mosolygok, ha elázom. Sőt, ha kell, gumicsizmát húzok, vagy éppen mezítláb sétálok haza. Ha pedig úgy alakul, a bicikliről sem szállok le, mert régi nyári emlékeket idéz bennem.

Az eső nekem még a városban is a természet közelségét jelenti.

Sosem bosszúság, inkább csak egy kis vidámság, lelassulás és megújulás.

Szeretem az esőt, és nem bújok el előle.

(Julia)

Tegyél ma egy próbát!

Nem kell messzire menned! Elég, ha körbenézel, szemlélődve érzékeled magad körül a világot. A természet minden pillanatával, minden rezdülésével tanít. Amikor azt hiszed, hogy már elmentél a falig, amikor már nem tudsz mást próbálni, amikor hangosan kattogsz, hogy másképp kellene lennie... Nem tud. Mindig úgy van, ahogy épp lenni tud. Pont azért van úgy. Tegyél ma egy próbát! Ne engedd az elmédnek, hogy meggyőzzön, hogy valami másnak kellene történnie. Fogadd el, nézd meg, hogy mit tudsz ezzel kezdeni és ha nincs benned elvárás, akkor hogyan tudod úgy megélni, hogy még akár jó is legyen Neked! Attól még, hogy elképzelhetetlennek tűnik, bármi megtörténhet. Engedd meg magadnak, hogy látszólag "nehéz" talajon is virágozz...

Hegedüs Erika ©

A legszebb játék

A legszebb játék

Tudod mi a legszebb játék,
elmeséljem neked?
Igen?
Akkor ülj ide mellém,
fogd meg a kezem.
Amit elmondok,
sosem éltem meg,
de itt cipelem, bent a szívemben.
A legszebb játék
a tiszta, gyengéd szerelem.
Ne mosolyogj -
a tükörben látom magam,
elszállt az idő felettem,
rám már a késő ősz telepedett,
de a teljesületlen álmok
nem vesznek el.
Álmodni idősen is lehet.
A szerelem nem csupán
lángoló vágy.
A szerelem az,
ha kezedhez ér kedvesed keze,
szíved már abba is beleremeg.
Amikor egy leheletnyi csók a nyakadon
úgy árad szét benned,
mint a kiáradó folyó vize
a kiszáradt földeken.
A hátadat érintő tenyér simítása
rezgésre készteti összes sejtedet,
úgy pendülsz tőle, akár egy hárfa,
csodás dallamot játszva.
A szerelem
hűvös érintés a lázas homlokon,
aranyló tea gőze,
párnádat igazító kéz,
egy csók a fáradt szemedre.
A szerelem
együtt nevet és együtt sír.
A szerelem
összekapaszkodó két virág,
csillagok alatt együtt álmodás,
harmat cseppjében ébredező vágy,
Nap fényében boldog kacagás,
Hold festette éjszakán
édes összeolvadás.

Mindez kísérhet egy életen -
lehet, idővel a láng
szunnyadó parázs,
ám melegét megőrizve,
ugyanúgy számíthatsz rá.
Érintése ugyanolyan lágy,
ugyanúgy átjár a boldogság.
A mosolytól szemednél
mélyebb lesz a ránc,
de ragyog benne a régi fény,
s egymást átölve ringat
- a ma is olyan szép.

Hát nem ez a legszebb játék,
amit megadhat az Ég?

(Egri Erzsébet)

Hála=Boldogság

 

Hála=Boldogság

Mint áram testemben, úgy fut végig
A végtelen öröm, mely belülről özönlik,
Hála, hála, Istennek ezer hála,
Részese lehetek e földi eufóriának.
Rájöttem egy nagy titokra,
Hálás vagyok minden pillanatomban,
Bennünk van minden földi jó,
Ha rájövünk, miként kell élni jól.
Mikor azt érzed, minden ellened szól,
Magadba nézz, s kiderül, mi az okozó,
Haraggal, irigykedve élni romboló,
Lelked nem bírja, csak fuldokol.
Csodálkozva nézem, a természet
Miként végzi dolgát, éltet minket,
Életben maradásunkért sosem pihen,
Önzetlen, szépséget megosztja szívesen.
Érzem a csodát, mely körülvesz,
Istenbe vetett hitem még erősebb lesz,
Minden kihívás újabb áldás,
Isten üzenete a békés megoldás.
Minden napomban új isteni közlendő lapul,
Az öröm, szeretet szolgál alapul,
Nem engedek a békétlen, hajszolt világnak,
Célba vesz gyakran, de nem vagyok céltábla.
Hála, hála, mindenért hála,
Reggeli gondolatom e szót foglalja imámba.
Köszönöm Istennek a rosszat és a jót,
A hála ad boldogságomnak meghívót.

(János Mária)

Ajándék vagyok-e másnak ?

Ajándék vagyok-e másnak ?

Ha egy mérőműszeren meghatározható lenne , hogy az életed mennyit ér, akkor azon az egységek azok a percek lennének , amikor másnak örömet szereztél. Mennyire volt hasznos , hogy csendesen elindultál valamerre , útra keltél? Mennyivel lett szebb az a nap , amelynek reggelén felkeltél az ágyadból ? Szavaidtól többek, okosabbak lettek az emberek ? Sikerült -e felráznod az életük romjaiba süllyedő társaidat , a reményteleneket ? Amerre jártál , virágok nyíltak a lábad nyomán? Gondolkozz el , tedd fel magadnak a kérdést: valóban ajándék vagyok a másik ember számára ?

(Csaba testvér)