2021. október 30., szombat

Emlékezés a szeretet hullámhosszán

 

Emlékezés a szeretet hullámhosszán
 
Ősz van, ami számomra az év utolsó, de legszebb mosolyát jelenti. Ebben a békés mosolyban úgy érzem, mintha lelassulna az idő. Megállásra késztet, nézem az őszi színekben pompázó hulló faleveleket, melyek megmutatják, hogy milyen csodálatos is lehet az elmúlás. Megfoghatatlan, de mégis békés és érezhető. Érzékelteti, hogy az elmúlásánál igazabb és őszintébb dolog nem történhet velünk. Változást hoz, de nem sietve, nem kapkodva, hanem szépen csendesen átalakítva körülöttem a színeket. Megmutatja a fontos dolgokat. Átértékelem az életet, elfogadom az elmúlást. Rabul ejti a lelkem. Olyan sok mindent keresünk, de igazából az egyetlen dolog, amire szükségünk van, hogy időnként találjunk egy kis nyugalmat. Csodálattal nézem a távozó madarakat, akik szabadon az ősz nyomában szállnak szerte a Világban...
Közeleg Mindenszentek és közeleg a Halottak Napja.
Pislákol a mécses lángja, közben mélyen elmerülünk emlékeinkben. Eltávozott szeretteinkre emlékezünk. Merengünk a múlton, és szép dolgok jutnak eszünkbe. Egy olyan szemüvegen át emlékezünk, ami csak a szépet és a jót ereszti át. Történeteket idézünk fel, amelyek örökre ott ragadtak bennünk. Történetek, melyek nem változnak, csak mi alakulunk át. Megtanulunk együtt élni a fájdalommal. Idővel gyászunkat képesek vagyunk belehelyezni szívünk melegébe, és megengedjük a szeretetnek, hogy gyöngéden átkarolja emlékeinket, érzéseinket. Ezek az emlékek örökre megmaradnak, soha senki nem veheti el tőlünk. Életeken át kísérnek bennünket, mert minden, ami számít örökre lelkünkben marad.
Eltávozott szeretteink soha nem hagynak magunkra, lelkük mellettünk van és ha jól figyelünk néha megérezhetjük ezt a jelenlétet jelek, jelzések formájában. Egy váratlanul felbukkanó szép emlékben, álmunkban, egy bizsergető fuvallatban, egy tőlük átvett szokásban, mozdulatban.
Ők már jól vannak, hazatértek, megpihentek. Odabújhatnak a Jóistenhez, megérezhetik a biztonságot, a nyugalmat, a feltétel nélküli szeretetet. Ebből a mennyei birodalomból figyelnek minket, áldásukat szórják, lelki békét kívánnak nekünk. Azt szeretnék, hogy éljünk, hogy érezzünk, hogy lássuk meg néha az élet naposabb oldalát. Hogy tudjuk, mellettünk vannak most is, őrangyalként vigyázzák lépteinket.
Szóljunk hozzájuk, beszélgessünk, írjunk, hagyjunk levelet a síron, egy szeretettel megáldott apró jelképet, és a pislákoló mécses lángján elmerengve, a csend szent terében gyakoroljuk az elengedést.
Karoljuk át Istent, önmagunkat, és ezen keresztül mindent, ami számít. Rájövünk, hogy életünknek csak akkor van igazán értelme, ha érzünk, átérzünk és megnyugszunk,őszintén, félelmek nélkül szeretünk. Amikor szívünkkel átöleljük a másik ember lelkét és a sötétből a fénybe kísérjük egymást. Ilyenkor jövünk rá, hogy milyen istenien csodálatos dolog, a szeretet.
Müller Péter sorait ajánlom. Minden egyes szava szeretetteljesen öleli át lelkünket az emlékezés fájdalmában.
"NINCS HALÁL. És nincsenek HALOTTAINK. Mindenki él, csak nem itt, hanem ott. Tovább ment. Átköltözött. Akit szeretsz, az VAN. Szándékosan nem azt mondom, hogy akit „szerettél” – mert a szeretet nem múlik el soha. Gondolj rá, idézd meg magadban a lényét – s ő is azt teszi majd, mert ha valóban szeretitek egymást, összeköt benneteket az Aranyfonál.
Csak arra kérlek, ha anyádat, apádat, vagy nagyszüleidet idézed meg, ne öregemberként gondolj rájuk, mert nem azok! A lélek világában nincs elmúlás, így öregség sincs. Fiatalok ők. Ahogy lelked mélyén te is fiatal vagy. Akkor is, ha a tükör nem ezt mutatja. A rózsa csak a kibomlott Rózsa – a hervadó már nem az. Halottak napja nincs, csak Szeretet napja van, amikor a földön élők az eltávozottakra, az eltávozottak pedig ránk, földön élőkre gondolnak. És azt gondolják rólunk: „Szegénykék, nekik még nagyon nehéz!”…
„Kedvesem! Közöttünk vannak! Csak ez az ostoba, mai, beszűkült 'racionális' kor hiszi, hogy a halállal minden megszűnik. Nem igaz! A lélek végtelen úton jár, s a halállal nem hal meg. Él, csak nem abban a komor érzékvilágban, ahol még te élsz. 'Halhatatlan szerelem' - erről szól a könyvem, és erről szól az élet is.
Hogy az igazi szeretet nem múlik el soha!"
 
Deverdics Éva - Gyászfeldolgozást segítő

2021. október 29., péntek

Ha hiszed, tudod, és érzed, hogy a Tiéd ...

 

Ha hiszed, tudod, és érzed, hogy a Tiéd – Az Univerzum megadja Neked!

Minden ember más körülmények között, más adottságokkal születik a világra. Más minták, más hitrendszerek alakítják életünket. Más terheket cipelünk, és más megoldandó feladatokat hordozunk magunkkal. Más csomagokkal vándorolunk az élet útján.

Van valami, ami azonban mégis közös bennünk lelkünk közös eredeténél fogva: ugyanazokat az ajándékokat kaptuk Mennyei Atyánktól: érzéseink, gondolataink, szavaink, tetteink teremtő erejét. Ezek közül is legerősebb azoknak a teremtős ereje, amiket saját magunkról gondolunk, amit magunkkal kapcsolatban érzünk.

Vajon miért kapja meg más, hozzád hasonló, vagy rosszabb adottságokkal, körülményekkel rendelkező ember azt, amire te már oly régóta vágysz? Mindent megteszel, mégsem teljesül be az álmod...

Mert van egy fontos különbség kettőtök között: ő nem kérdőjelezi meg azt, hogy neki ez jár, ez hozzá tartozik, ezt megérdemli, mert méltó rá.

Kérlek, tudd, hogy te ugyanúgy méltó vagy a jóra! Méltó vagy a szeretetre, a szerelemre, a szép életre. Méltó vagy a bőségre, egészségre és boldogságra!

Miért? Mert Égi Atyád megadja neked, mert boldognak szeretne látni! De ehhez az kell, hogy szeresd önmagad, és megingathatatlanul higgy benne: méltó vagy az Ő ajándékaira.

Az élet, amiről álmodsz, valósággá válhat. Ha elhiszed, hogy méltó vagy rá. Ha hiszed, tudod, és érzed, hogy megérdemled.

Ha ez hatja át a cselekedeteidet, és hittel teljes szívvel cselekszel, álmod megérkezik hozzád!


Szeretettel: Sándor Judit - Jóportál

 

2021. október 21., csütörtök

Köszönd meg esténként a napot...


Köszönd meg esténként a napot, hogy éltél, hogy szerettél, hogy szeretteiddel lehettél. Ismét értelmet nyert a lét, és hála önti el a szívedet. Pár napig színesebbek lesz a ma, a múltból megérkezel a mostba, kattogó elméből a szívbe, és külsőségekből önmagadba. Rájössz, hogy az igazi gazdagság nem a vagyon, hanem a család, és hogy mekkora áldás, hogy ez neked megadatott. Rájössz, hogy a rád bízott életedet kutya kötelességed kihasználni. És ehhez szeretet kell, nem harc, nem játszma, és nem önző feltételekhez kötött szeretet. Hanem szív. Szív végtelen szeretettel. Egyszerűséggel, őszinteséggel, alázattal, érzéssel. Vigyázni egymásra, őrizni a szeretetet, amíg lehet. Mert soha nem tudhatjuk, mit hoz a holnap, mikor már csak az emlékeink maradnak.

(Deverdics Éva)

Találjam meg szívemben a reményt, a fényt és a hitet...


Istenem segíts, hogy a lelkem mindig legyen velem, és ha elfáradok legyen türelmem megvárni, hogy utolérjen. Találjam meg szívemben a reményt, a fényt és a hitet, mely hozzád mindig visszavezet. Érezzem, hogy két lábbal, stabilan állhatok a földön, mert tudom, hogy te vagy, védelmezel és ellátsz elegendő szeretettel. 

(Deverdics Éva)

2021. október 15., péntek

Annyi szépség van az életben...

“Megérkezett az életembe az a korszak, amikor már nem a tárgyak, hanem a mozdulatok, az érzelmek, a pillanatok, a csendek, a meghittség, az összhang, a szenvedély jelenti a boldogságot. Amikor mindenné válik ülni egy kicsiny teraszon, kortyolni egy pohár pezsgőt, nézni, ahogyan egy madár felszáll, rácsodálkozni a szemben növő fa sziluettjére, és miközben alábukik a nap, beburkolózni a szellő ölelésébe. Annyi szépség van az életben. Az érzések kísérnek el végig.”

 
(forrás: Mahilot Tal)

"Az ember valódi lényege a jóság...


"Az ember valódi lényege a jóság. Vannak más, a nevelésből és a tudásból eredő jó tulajdonságok, de alapvető fontosságú, ha igazán emberi lényekké szeretnénk válni és értelmet akarunk adni létezésünknek, hogy szívünk jó legyen."

(Dalai Láma)

Rab Zsuzsa: Kötés

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Rab Zsuzsa: Kötés
 
Mert kell valaki, akihez beszélsz.
Mert kell egy másik: mások ellen.
Ne áltasd magad! Ennyi az egész.
De ez – eltéphetetlen.
 

2021. október 13., szerda

A szeretet kölcsönös, együtt élmény...

 

"Ahol nem szeretnek, onnan előbb-utóbb menj tovább!"
 
Persze csak akkor, ha megteheted. Ha eljött az ideje. Sokáig azt hittem, hogy szeretet az is, ha csakis én szeretek. Elég, ha adok – nem baj, ha nem kapok. Azt hittem, ilyen a krisztusi szeretet is – de tévedtem! A szeretet kölcsönös, együtt élmény. Minden szeretet: összeszeretés, egymást szeretés. Más szó rá a Harmónia. Ez is csak akkor van, ha valami együtt szól, ha kölcsönös. Az ölelés: kölcsönös. Az igazi szeretkezés: együtt élmény. És egy jó párkapcsolat is az. Azért ritka manapság, mert másik ember is kell hozzá. Még az önmagam szeretete sem magányos élmény: van bennem Valaki, akit szeretek, és Ő szeret engem, ez adja lelkem harmóniáját, hogy „jól vagyok magammal", és a reményemet, hogy rátalálok arra, aki ezt az adást veszi. Vagy ő talál rám, mert a szeretet ugyanúgy hiányzik neki, mint nekem! Hiányzik a szívének, hogy másokért is verjen! Mert ez az életünk legboldogabb csúcsélménye - de csak akkor, ha ez kölcsönös."
 
(Müller Péter)

Lelkedben van a megoldás...

 

"A szélirányon nem tudsz változtatni, a hullámokon sem, csak a vitorláidat igazítsd jól, és hamarosan hazaérsz a kikötődbe.
Lelkedben van a megoldás. Ezért nehéz megtalálni. Köt a megszokás, a reflex, a hibás programok ereje. Köt a gyengeség, a félelem, a gyávaság és az önmagaddal bánni nem tudás bénasága.
És mégis: végy magadon erőt! Ne engedd, hogy a külső erők sodorjanak. Ne kerülj a rossz szelek és a viharos tenger megfélemlítő hatása alá.
A külső körülményeknek hatalmas ereje van, de neked még hatalmasabb. Gondolataiddal, érzéseiddel és hiteddel átírhatod a jövendődet. Kérdezd meg a jó hajósoktól, mennyi erő, mennyi bölcsesség, mennyi ravaszság és kitartás kell ahhoz, hogy az utad oda vezessen, ahová szeretnél eljutni, és ahová igazán vágysz.
Jó utat, barátom!"
 
(Müller Péter)

2021. október 11., hétfő

Te vagy az…

 

Te vagy az…
 
Van az az érintés, az az ölelés, ami minden sebet begyógyít. Amikor először történik, nem érted mi történik. Kibillent, elbizonytalanít. Sosem volt még így…lényed legmélyéről feltörő érzések, emlékek. Felismered. Ő az, ő az az ember. Az embered. A tied, és ő senki másé nem lehet. Most már nem, mert felismerted. És ő is felismert téged. Ő is ugyanezt éli meg. Találkoztok a pillanatban, találkozik a Lelketek. Még az is lehet, hogy életek óta vártatok erre. A felszabadító pillanatra, amikor egy időben lehettek-egy helyen.
 
Ezéleti, vagy előző életből hozott emlékek? Teljesen mindegy! A lényeg a van-sága, hogy itt és most történik, itt vagyunk mindketten.
 
Amikor nem vagy itt, semmi nem úgy működik…a világ hangos, és elnehezedik. Nem tudok „úgy” ahogy jó lenne, benne maradni. Nélküled nem lehet érezni, nem tudok Lélekből élni. Ilyenkor a Lelkem „elmegy”, és a tiédet keresi.
 
Bezárkózom, eltávolodok. Nincsenek hangok, és már nem nehéz. Nincsenek érzések sem, csupán egyre kuszább gondolatok. Aggodalom…hol vagy? Megtalállak? Kereslek, várlak. Hangtalanul kiáltok utánad, ordítok. Gyere vissza, nem bírom!
 
Legféletettebb kincseimet, az együtt megélt pillanatokat, és emlékeket egy képzeletbeli batyuba csomagolom, és magamtól jó messzire eltolom. Biztonságosnak gondolt helyre pakolom. A világtól, és magamtól messze, ahol baj nem történhet vele. Ahol megőrződik kettőnknek. Ahonnan majd elővehetem.
 
Napok, hetek, hónapok, talán évek, akár évtizedek is eltelnek, és nem változik semmi sem. Hiába minden, nem talállak téged…nincs meg az az érintés, az az ölelés, ami begyógyít minden sebet…
 
…vajon hova lettünk?
 
…és egyszer csak, egy váratlanul csodálatos pillanatban újra érzem. Az érintésed, az ölelésed…TE vagy! Felismerlek! Érzem a szívemben ahogy olvad a jég, és életre kelnek az érzések. Érezlek!
 
Érzem, hogy te is ugyanezt éled meg…Szeretet van, mélységes. Gyógyulnak a sebek, válaszra lelnek a kérdések. Már nincs is más, csak mi ketten vagyunk, és Isten a tenyerén tart minket!
 
(Váradi Andrea)

2021. október 5., kedd

Az idő nem változtatja meg ...


"- A nagyapád egy cukorkával kérte meg a kezemet. Nem volt semmink, féltérdre ereszkedett, és azt mondta nekem: ′′ Nekem most semmim sincs, csak egy szem cukorka, de ha akarod, együtt felépíthetjük az egészet."
- És te?
- Kibontottam a cukrot, kettéosztottam és megettük. Attól a pillanattól kezdve mindent megosztottunk. Elestünk, felálltunk és építettünk. Együtt. Átéltünk nehéz pillanatokat, sok-sok fáradtságot, de mindig ott voltunk egymásnak.
- Más idők voltak, nagymama.
- Az idő nem változtatja meg azt, ahogyan szeretünk. Ami megváltozott, az az, hogy már nincsenek követendő szép példák.
Most mindentől félnek. Azért nem házasodnak meg, mert félnek, hogy nem tudnak építkezni. Amint összevesznek, elhagyják egymást, mert azt hiszik, hogy találnak egy jobbat. Mindig a tökéletességet keresik, mintha az létezne. Hiányzik az apró dolgokban rejlő boldogság.
Csinálnak egy jó nagy show-t, több ezer pesót érő gyűrűket vesznek, csinálnak egy csicsás videót a lánykérésről, aztán hagyják elillanni a pillanatot. Az az intim dolog, ami csak két emberre kéne, hogy tartozzon, mindenkivel meg lesz osztva.
Ez az, ami hiányzik nekik. A bátorság, hogy úgy éljék az életet és a szeretetet, amilyenek, és nem úgy, ahogyan azt elképzelik. Csak ők,. ketten. Egy cukorka és 71 együtt töltött év."
 
(Eduardo López)

2021. október 4., hétfő

"Valakinek a szívében otthonra találni ...


Sok mindent elveszíthetünk életünk során, de azt sosem, amit szeretettel másoknak adtunk. Valaki szívében otthonra találni a legnagyobb ajándék, amit kaphatunk.


(Robert Lawson)

A hála hatalmas erőforrás sorsunk útján...

 

Szívünkben lévő hála, lelkiséget visz a pillanatokba, feltölt melegséggel, jó érzésekkel. Csökkenti a negatív érzelmeket, az irigységet, a neheztelést, az önmarcangolást. Segít könnyebben átvészelni a traumákat, a nehéz időszakokat. Ellát lelki védelemmel. Könnyebben emeljük karjainkat ölelésre, sűrűbben mondjuk, hogy köszönöm, többször észrevesszük a jót és a szépet. Szívünkben megjelenik az elégedettség, jól esik kedvesnek lenni, megismerteti velünk az empátiát. A hála hatalmas erőforrás sorsunk útján, mert az élet szeretetét és a Jóisten közelségét hordozza magában.

 
(Deverdics Éva)

Minden problémád megoldódik...

 

Minden problémád megoldódik, ha Istenre és az angyalokra bízod azokat:

A legjobb kezekben vagy. A legjobb helyen vagy. A szeretet valóságában itt és most a legjobb helyen vagy.
Talán a saját illúzió valóságodban nem a legjobb helyen vagy. De az nem a valódi valóság, az csupán egy illúzió. A valóságban egy vagy Istennel, a valóságban Isten egy darabkája vagy, aki elaludt és álmot lát. A valóságban biztonságban vagy, Isten Szívében, a Szeretetben lebegsz.

A valóságban Isten a tenyerén hordoz téged, és mindig biztonságban tart.
Mindegy, hogy milyen rémálmokat látsz, mindegy, hogy milyen illúziókat hiszel igaznak, ez csak egy játék, egy tünékeny álom, amely nem a valóság.

A valóság Isten szeretete, támogatása, a béke, az öröm és a boldogság.
Ne rettenj meg a problémák és nehézségek illúzióitól. Tudatosítsd magadban, hogy ezek csak illúziók. Lépj hátra, és bízd magad Istenre és az angyalokra.

Isten és az angyalok azt akarják, hogy boldog legyél.
Isten és az angyalok azt akarják, hogy örömteli legyél.
Isten és az angyalok azt akarják, hogy egészséges legyél.
Isten és az angyalok azt akarják, hogy elégedett legyél.

Ha rájuk bízod a problémáidat az azt jelenti, hogy lemondasz az irányításról a pozitív végkimenetel érdekében. Ha Istenre és az angyalokra bízod a nehézségeket, biztos lehetsz benne, hogy azok elillannak, a helyüket pedig a csodák, a szeretet és a boldogság veszi át.
Tegyél egy próbát! Mi az a nehézség, ami megoldhatatlannak, legyőzhetetlennek, megjavíthatatlannak látszik a számodra?

Add át ezt a nehézséget Istennek és az angyalaidnak. Kérd meg a saját szavaiddal Istent és az angyalaidat, hogy vegyék át tőled ezeket a nehézségeket, és cseréljék ki azokat csodákra, szeretetre és boldogságra!

Áldás!

Forrás:

2021. október 1., péntek

Csendben remélni

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Csendben remélni
 
Néha jó csendben maradni,
Semmit nem mondani,
Meg sem szólalni,
Órákig hallgatni.
 
Néha jó csendben maradni,
Emlékeket betakarni,
Fájni, kívánni, vágyni,
Egyhelyben, mozdulatlan várni.
 
Néha jó csendben maradni,
Senkit, semmit hallani,
Túlélni, élni, remélni
Egyedül félni, s örökké remélni.
 
 
(Rákóczi Karola)