“Ha az élet túl nehéznek tűnik, a világ pedig reménytelennek, maradj bátor. A legjobb ajándék amit másoknak adhatsz körülötted, az a saját bátorságod, az, hogy ragyogsz, segítesz, felemelkedsz, hogy hű vagy ahhoz, aki lenni szeretnél, és képes vagy szeretni, akármi történik is. Légy bátor, mert ebben rejlik a világ legnagyobb ereje.(…) Fény van a lelkedben: ugyanaz a fény, amely életet ad mindennek, ami körülvesz.”
Közeleg Karácsony Ünnepe! Maradjunk nyugodtak békések ne a rohanásról szóljon az idő! Az Ünnep nem arról szól hogy össze vissza vásároljunk mert ezt kell csinálni és ha elmúlt marad minden a régiben! Próbáljunk megnyugodni átgondolni a lényeget és aszerint cselekedni! Megéri mert egy olyan csodát élhetünk át ami felemel más embernek érezzük magunkat !!!! Érezzük hogy nemcsak testből vagyunk annál sokkal többről van szó!! Legyünk együtt szeretteinkkel aki megteheti mert sose tudjuk mit hoz a holnap! Becsüljük egymást tiszteljük és SZERESSÜK egymást! Ilyen érzésekkel készüljünk az Ünnep hangulatára !!!
Szeretettel ölellek Benneteket Ashket
"Senki sem hozhatja el neked a békét csak te magad. Ha nincs béke benned, hiába keresed azt külsőségekben és külső forrásokban...Az igazi mély béke a külső feltételektől független. Az igazi, maradandó béke a Halhatatlan Lélek rendkívül nagy nyugalma belül."
Függetlenség
Amint megtaláltad a belső középpontodat függetlenné is válsz.
Az emberek meglepetten néznek rád, mivel többé nem az ő akaratuk szerint cselekszel. Furának fogsz tűnni a szemükben.
Amit teszel az nem reakció többé, hanem önálló belülről induló cselekedet.
Semmi
még a sértések sem váltanak ki automatikus reakciót többé belőled,
mindig tudatosan cselekszel és kapcsolódsz a többi emberrel, már nem
ösztönből csak reagálsz .
Ne érts félre, nem páncélt
növesztesz. Ettől a ponttól mély szeretet sugárzik belőled mindenki
felé, egyfajta feltétlen szeretet.
Ha valóban független vagy, egyben megadod magad a szeretet Istenének , ekkor az egész lényed kitárul.
Ha
függetlennek vallod magad és még nem érzel korlátlan, mindent átölelő
mély szeretetet, békét magad körül akkor bizony csak magadra
kényszerítesz valamit amit függetlenségnek nevezel el.
De
valójában elutasítás, bezárkózás, önmarcangolás van jelen helyette. A
valódi függetlenséget nem tudod magadra erőltetni, minél több
erőfeszítést teszel ez irányba annál távolabb lesz
Tőled. De amint mindent feladva lényed középpontja felé haladsz a belső
megismerés felé vezető úton, egyszer csak érzeni kezded, hogy minden
megváltozik minden porcikád átalakul, csodálkozva nézel körül, "hová csöppentem" , s mindez teljesen magától, minden erőfeszítés nélkül.
A
valódi függetlenségből a tudatosságon keresztül a szépség és a
szeretet, nyugalom, béke árad. Bármi történjen is boldog maradsz, semmi
jelentősége,
hogy az adott körülmény hétköznapi
értelemben "jó" vagy "rossz". Innentől bármi történjen is nyugalmad
többé nem vehetik el tőled.
Ekkor
az akaratodat is eldobhatod , és látni fogod, hogy azok a dolgok,
amelyek után sóvárogtál, maguktól megtörténnek. Hirtelen a dolgok
elkezdenek simán gördülni.
Minden összeillik, kikristályosodik.
Az
igazi szerelem is ebben az állapotban találhat rád, két valóban
független ember között jöhet létre az a fajta összeolvadás, ami minden
más hordaléktól álarctól
mentes. Mindketten
hitelesek vagytok s ekkor a kettő igazán eggyé tud olvadni , Te sem vagy
árnyék többé és a Párod sem . Azt érzed soha nem szerettél még ilyen
mélyen és tisztán.
Magához ölel a létezés, és Te visszaöleled Őt
Buddha azt mondja: úgy mozogj az életben, mint egy méh - örvendezve, ünnepelve, táncolva, énekelve, de úgy, mint egy méh - egyik virágról a másikra. Legyen mindenről saját tapasztalatod, mert csak tapasztalatokon keresztül lehetsz érett. De ne birtokolj semmit és senkit, ne ragadj le sehol. Áramolj, mint egy folyó - ne légy állóvíz. Belül - természetesen - telepedj le, nyugodj el, kristályosodj ki, de kívül maradj egy vándor.
