2014. január 30., csütörtök

Kedvesem

Kedvesem

Kedvesem.
Hogyha múlnak az évek,
maradok veled,
szemem mélyül szemedbe,
s fogom két kezed.

Ha szólít a végtelen,
én kísérlek el,
átfonódva lelkeddel
végzetem ölel.

Hogyha csillaggá leszel,
felfénylek veled,
és elsugárzom neked
lángszerelmemet.

Ha porlad égitested,
én is por leszek,
s ekkor részecskéiddel
újjáéledek.
Kedvesem.


(Baranyai Attila)

A szívem a tiéd...


 

A szívem a tiéd, mióta először megláttalak, és a két kezed között tartva a lelkem és a testem vigyáztál rám.


(Diana Gabaldon)

Vidám dalt szeretnék

 
Szeitz János:
Vidám dalt szeretnék


Vidám dalt szeretnék énekelni veled,
Együtt kószálni jókedvű városokban,
Látni életmámorától csillogó szemed
S együtt feledni kába múltunk bánatát.

Messze szállni, kedvesem, szép lenne veled,
A hajnal friss örömével szállni át
Derűs századok, hegyek, tengerek felett,
S együtt feledni kába múltunk bánatát.

Egy csöndes szobában együtt lenni veled,
Öledbe hajtani fejem, míg egymásban
nyugtot lel szemünk, ébren élni álmaink,
S együtt feledni kába múltunk bánatát.

Átölellek...


Átölellek... két karomat köréd fonom, magamhoz húzlak, szorosan átölellek. És átölelem beléd az érzéseimet. A szívem dobbanását, a lelkem rezdülését, az életemet. A vágyaimat, álmaimat, egész lényemet. Átölelem. Beléd. És átölellek. Téged. Magamba.

 

(Csitáry-Hock Tamás)

Vannak érzések...


Vannak érzések, amik csak úgy nem jönnek ki belőled akárkinek. Nem hallhatja vagy láthatja bárki, csak az, aki bármit is kezdeni tud vele. Na de ilyen aztán kevés van. Olyan, akinek meg mered nyitni a szíved anélkül, hogy attól kellene rettegned, hogy kihasználja és sérülsz. Ilyet csak az őszinte embereknek tudsz megtenni, azoknak, akiken semmiféle görcsösséget sem látsz. Olyanoknak, akik nyitottak a világra, és a szívüket adják, nem takargatják, kinyújtják, és hagyják, hogy belenyúlj, elkapd, és addig szorítsd, öleld magadhoz, ameddig szükséged van rá. (...) Nem láthatunk mindent egyedül. Olyankor kell más, de nem lehet akárki. Sohasem lehet akárki, hiszen a szívedről van szó, amit csak különleges ember nyithat meg.


(Oravecz Nóra)

Szeretlek csak téged...


Szeretlek csak téged mindig téged egész életemben te vagy a levegőm a szívverésem a végtelen vagy benne te vagy a szemem elé táruló tenger (...) te vagy a nappalom és az éjszakám és az aszfalt a talpam alatt és a sál a nyakam körül és a bőr a testemen és a csont a bőröm alatt és a hajóm és a reggelim és a borom és a barátaim és a reggeli kávém és a képeim és a képeim és a nő a szívemben és a nő a nő a nő...


(Natasa Dragnic)

Találkozik két ember...


Találkozik két ember, akik mások számára teljesen hétköznapiak, átlagosak, jelentéktelenek. De egymás számára cseppet sem azok. Mert van valami megfoghatatlan dolog, kisugárzás, varázslat, ami rendkívülivé teszi őket egymás szemében. Hogy amit a másiktól kapnak, az számukra csoda, kellemes érzés. Bármi legyen is az.


(Csitáry-Hock Tamás)

Hóesésben.


Hóesésben.

Esik a hó, varázsló jár a tájon,
Fehér lesz még a madár is az ágon.
Csodás ez a táj és Rád gondolok én,
Szinte látlak, szemedben csillan a fény.

Látlak, mint akkor, hogy szaladtál felém.
Csak kérdeztem; ez igaz, Ő az enyém?
Éreztem, velem leszel mindörökre,
Ott volt szememben boldogságom könnye.

Boldogság. Veled én ma is az vagyok.
Érzem, jó élni - ha csak Rád gondolok,
Valahol bent a lelkem is felderül.
Csodás lényed hadd bírjam egyedül.

Egyedül. Veled. Így érdemes élni.
Sok boldog évet merek még remélni.
Sok évet, hisz előttünk áll az élet -
Hiszem kedves, hogy együtt élhetjük meg.


(Murzsa András Dr.)

Moretti Gemma: Maradj még


Moretti Gemma:
Maradj még



Kint mindent betakart
a halkan hulló hó,
az alvó fák alatt
télbe dermedt a tó.
Megilletődött és olyan
tiszta lett a világ,
ablakunkon reggelre majd
ránk ragyog a jégcsipke virág.
Ritka ajándék az ilyen
nyugalmas délután.
A lélekringató csendet
nem zavarja semmi.
Maradj még, maradj még,
ne akarj elmenni.
Ülünk a sejtelmes homályban,
szemeidben csendes derű,
csak ennyi kell, érzed?
A boldogság ilyen egyszerű.
Nem karolsz át, a kezemet sem fogod,
csak ülsz itt mellettem.
de nékem jó ez így,
csak nézz rám kedvesem.
Az utcán kandi lámpák
sárga fényű szeme nyílik,
bearanyozza a szobát.
Látod, ez is értünk van:
ott künn a hóesés,
a varázslatos világ,
itt bent a csend, a fény.
Békességünket most
nem zavarja semmi.
Maradj még, maradj még,
ne akarj elmenni.

Moretti Gemma: Tünékeny üzenet


Moretti Gemma:
Tünékeny üzenet


A boldogság csak hópehelynyi,
eléd libben, rácsodálkozol,
isteni kéz mívelte szép csodává,
ezüst csillaggá, tél pillangójává.
Jártál már hózáporban, téli szélben,
hogy érezd, megtisztít hűvössége?
Mosdatta lelked gyermeki tisztára
a hópihék csillogó fényessége?
Én jártam, éreztem. Érdemes volt
megszületni ezért a csodáért,
mert a szívem most patyolatfehér
hófödte mező, érintetlen tiszta.
És újra hinni kezdek álmaimba’,
hogy szívvel, reménnyel írhatok a hóba
- mint gyermekkoromban – leveleket.
Égben vagy földön tán lesz majd valaki,
és olvassa tünékeny üzenetemet:

A boldogság csak hópehelynyi
örülj neki ameddig lehet,
megfogni ne akard, markodba ne zárd,
mert mire megfogod, üres lesz a kezed.

2014. január 21., kedd

Bűvölet

Bűvölet


A szerelem csakugyan igazzá válhat.

Hiszen a csendnek teljesülne az álma;
Ha már az arcokon hű mosolyt találna
És halvány homályban maradna a bánat...

Eleinte még csak a szeretet árad.
Később megigézne, s valóra is válna;
Miként a tűz körül örömtáncot járna,
S még szemeiben sem látható, hogy fárad...

Fürge lábbal lépkedne tágas tereken,
De mégsem húznak rá ráncokat az évek.
Mivel már vállalja, hogy ő a szerelem,
S csak vele lehetnek az életek szépek!

Ennek tudatában azt festi az égre,
Hogy e tündöklésnek ne lehessen vége!


(Hóbor Gyula)


Érintés

Érintés


Ma egy pillanatra megérintettél,

Éreztem derekamon kezed nyomát.
Ma egy pillanatra reményt adtál,
Éreztem, hogy közel vagy már.

Az érzés oly ismerős volt,
Mint amikor hosszú útról hazatérsz.
Éreztem melegséged, ahogy tenyered hozzám ért,
Éreztem a gondoskodást, ahogy lágyan átkarolsz.

Ma egy pillanatra megérintettél,
Éreztem derekamon kezed nyomát.
Ma egy pillanatra rám gondoltál,
Éreztem, hogy bennem laksz már.



(Kis Etelka)


Örökké

Örökké


Az idő úgy mossa el

a legszebb érzéseket,
mint tenger vize
a homokba rajzolt jeleket.
Az idő csak illúzió,
mit a jelenben érezni nem lehet.
Irántad való szeretetem
lelkemből egy lehelet.



(Bagi Anikó)

Vékony Andor : Felismerés


Vékony Andor :
Felismerés



Szeretlek téged
Egy párhuzamos térben
Álmodom s élek
Vágyálmok birodalmán
Keresztül sodor lényed


 

Szilas Ildikó : A jel...


Szilas Ildikó :
A jel...



Nyomot hagyunk: egymás
lelkébe kódolt Jel vagyunk...
sem tüzes parázs, sem más
nem égeti ki a Jelet, akár falevélen
az erezet - állandó és örök -
titokzatos, mint a gabona-körök...
Ki adta? Hogyan? Kinek?
a jel már örökre tied -
nem látszik, s hordod egész
életedben - nem gondolsz rá, de
ott lüktet szívedben...

Szabolcsi Zsóka : Túl a homályon...


Szabolcsi Zsóka :
Túl a homályon...



Tudom, hogy tűnt álmok repítenek
éjjel tengered felé,
hogy hamut szór körém
a fáradt dalt búgó szél,
hogy hervadó fények, alvó virágok
űzik kószáló vágyamat.
A nap halvány korongja épp csak sejthető
a köd mögött, hihetetlen,
hogy néha izzik és lángol.
Felhők ereszkednek hozzám,
simogató párába burkolnak,
hiába nézem a jövőt, csak
tegnapomat látom...
Látlak, s magamat benned,
szempillád rám csukódott,
kezed eleresztett.
Tenyeremben megbúvó csókok
nyomán apró szikrák pattannak
szerteszét.
Ragyog a köd vöröslő pirkadással.
Hárfadal, fuvolasóhaj lendít
túl a homályon .

Kéz a kézben...


Kéz a kézben átszeltük már a föld minden kontinensét,
De egyik se volt oly hatalmas, mint az én szerelmem.

Együtt utaztuk be mind az óceánokat,
De egyik se volt oly mély, mint az én szerelmem.



(Wilbur Smith)

Szívünkbe láthatatlan papíron...


Szívünkbe láthatatlan papíron, olvashatatlan tintával kerülnek fel az örökkön emlékezetes pillanatok.

 

(Tatiosz)


A szótlan szív se hallgat...



A szótlan szív se hallgat;
beszél, s ki érti, annak
többet, mint nagy szavak.



(Keresztury Dezső)

Tudod arra gondoltam...


 
Tudod arra gondoltam,
hogy a szeretet talán
rejtőzik sokáig,
már megszületett,
már létezik,
de csak,
mint  papíron
a láthatatlan tintával írott szöveg,
létezik, de magát
másképp mutatja meg,
nem a maga valójában,
nem is gondol rá az ember,
hogy vele,
hogy találkozott
valami különleges csodával,
mert ő testet ölt csendesen,
észrevétlen alakul át cselekedetté,
mire kívülre ér
olyan tevékenység lesz belőle,
amin azért meglátszik,
hogy a léleknek a követe,
hogy irányítja a lélek,
talán a hétköznapokban
a szeretet először
a cselekedetekben mutatkozik,
sokszor névtelenül,
szerényen meghúzódva,
hogy ő az,
nem is tudatosítva...
fel csak akkor lesz ismerhető,
ha egyszer a hiány,
vagy a félelem
 másik elvesztésétől
közbeszól...
akkor koncentrálódik egy helyre,
amikor az ember úgy érzi,
tehetetlen,
s talán,
mert a szeretet nagy,
de a helye kicsi,
hatalmas fájdalmat tud okozni
annak,
 aki őt hordja magában.

(.kaktusz)

2014. január 18., szombat

Mosollyal ébredj...


Mosollyal ébredj, s leld meg éltedet...
Éld meg, élvezd, ízleld, szagold, érezd.



(Joe Knapp)

Izzó gondolat -


Izzó gondolat -
szívemhez közelítem
s így neked adom.


(Kántor János Kurszán)

Ahhoz, hogy szeressünk...


Ahhoz, hogy szeressünk, - igazán szeressünk - meg kell érteni a másik embert, meg kell ismerni, és tisztelni kell. Igaz lélekkel gondoskodni kell a másik jólétéről és boldogulásáról.



(Adam J. Jackson)


A szerelem élménye...




A szerelem élménye euforikus boldogsággal jár együtt. Szoros érzelmi kötődés fűzi össze a szerelmeseket. Ő az utolsó gondolatunk elalvás előtt, s mihelyt fölébredünk, elsőként ő jut az eszünkbe. Vágyva vágyunk rá, hogy együtt legyünk. Az együtt töltött idő olyan, mintha a mennyország előszobájában tartózkodnánk. Ha egymás kezét fogjuk, mintha a vérünk is együtt keringene. Vég nélkül tudnánk csókolózni, ha nem kellene órára vagy munkába mennünk.

 

(Gary Chapman)

Öröm...


Öröm, hogy ma is láttalak,
hogy szavad szómra válaszolt,
és képzeletben két kezed
rajongva engem átkarolt.

Szemed fényébe költözöm,
arcomat hozzád emelem.
Szakadjon lázas szívünkre
gyógyító, csókos szerelem.
 

(Nagy Zoltán Mihály)

Boldogok voltak mind a ketten...


Boldogok voltak mind a ketten. Ebben a percben talált egymásra először a lelkük, levetve magáról minden földi árnyékot. Szemben álltak egymással, mint két kóválygó fénytábla, ugyanabban a síkban, ugyanazon szög alatt vetítve sugaraikat. S egyformán ragyogtak, egyiknek sem kellett szeme elé tennie a kezét, a kibírhatatlan fényesség miatt. Egymást ragyogták.

 


(Falu Tamás)

A Pillanat

A Pillanat

Megláttalak,
s eltűnt az idő egy pillanat alatt.
Szívemmel éreztem Lelkedet,
hisz az ember csak a szívével
Szerethet.



(Bagi Anikó)

Valamikor...


Valamikor kézen vezettél;
szökni akartam, nem engedtél,
csend volt szívemben és a csendben
szavad szólt csak, mindennél szebben.


(Keresztury Dezső)

Minden élő ember érzéki lény...


Minden élő ember érzéki lény. Ez annyit tesz, hogy valamennyi érzékszerve a legnagyobb hatásfokon működik. Az ilyen ember jobban lát, és ha kezet fogsz vele, nem azt érzed majd, mintha egy halott faágat tartanál a kezedben. Az ilyen ember érintése élő érintés, amely mindig a saját nyelvén beszél, mindig valamilyen üzenetet közvetít. Ha egy ilyen emberrel fogsz kezet, érezni fogjátok egymás energiáját.


(Osho)

A lelki társ...


A lelki társ nem mindig a boldogság hírnöke
 
Vannak, akik a karmával magyarázzák az elsöprő, be nem teljesült szerelmeket. Mások egyszerűen csak életük nagy hibáját látják bennük. Az viszont tagadhatatlan, hogy az efféle kapcsolatok mindig elindítanak egy tanulási folyamatot.

Ki a lelki társunk és miről ismerjük fel?

Az első látásra szerelem botorságnak tűnik, mégis sokakkal megesik. Előfordul, hogy egy személy úgy vonz minket, mint a mágnes, és első perctől kezdve a hatása alá kerülünk, mintha már régóta közünk lenne hozzá. A közelében nem vagyunk ura önmagunknak, és ez az érzés gyakran félelmet ébreszt bennünk, ezért lehet a lelki társ egyszerre vonzó és taszító személy számunkra, akitől menekülnénk, de nem lehet. Akik úgy hiszik, nincsenek véletlenek, az ilyen találkozásokat nevezik sorszerűnek. A spirituális nézetek szerint a lelki társ nem biztos, hogy beteljesült szerelemként bukkan fel az életünkben, de mindent felforgat maga körül, és örökre megváltoztat minket. A reinkarnáció hívői szerint az ilyen karmikus kapcsolatoknak azért kell bekövetkezniük, mert egy bizonyos életszakaszban megtanítanak minket valamire: a lelki társ felnyitja a szemünket, segít a felnőtté válásban és önmagunk megismerésében. Ez a folyamat nem mindig kellemes, gyakran csak mély fájdalmak árán tanulhatjuk meg a leckét.

Csak sebeket hagy maga után?

Sokan számolnak be elsöprő, hurrikánszerű szerelemről, mely úgy hatott rájuk, mint a kábítószer, aztán felébredtek, és látták, hogy minden összetört körülöttük. Előfordul, hogy a rokonlélek, akiről azt hittük, halálunkig a társunk lesz, csak egy utazó az életünkben, és sebeket, romokat hagy maga után. A spirituális nézetek szerint ilyenkor meg kell vizsgálni, miért történt az, ami történt. Lehet, hogy évek múltán, amikor visszatekintünk erre a fájdalmas időszakra, ezt gondoljuk majd: így kellett lennie, különben most nem lennék az, aki vagyok, és nem tartanék itt. A lelki társ által okozott szerelmi bánat ugyanis gyakran arra ösztönöz minket, hogy újraépítsük önmagunkat. Talán előtte rossz úton jártunk? Vagy nem is voltunk tudatában annak, hogy mit akarunk az élettől?

Ha sorsszerű, miért nem működhet?

Akik nem hisznek a spirituális elméletekben, azok is elismerik, hogy vannak szerelmek, melyek után semmi sem működhet ugyanúgy, valahogy minden kifordul a medréből. Az efféle, tanító jellegű kapcsolatok általában képtelenek a valóság talaján működni. A reinkarnáció törvényei ezt azzal magyarázzák, hogy minden életünkben tovább kell fejlődnünk, ezért meg kell szabadulnunk a régi hibáinktól, melyek csapdába ejtenek minket és megakadályozzák kiteljesedésünket. Ilyenkor lép közbe az a személy, aki előző életünkben fontos volt számunkra. Mivel rögtön ismerősnek érezzük, félszavakból megértjük egymást, könnyen a bizalmunkba fogadjuk, így végig tud vezetni minket egy olyan úton, melyre magunktól esetleg nem lépnénk rá. Ám a feladata végeztével továbbáll. Bár állítólag több lelki társat tartogat nekünk a sors: míg egyesek gyötrelmek árán tanítanak minket, az egyetlen, az igazi, ott vár valamelyik útelágazásban, csak ki kell őt érdemelni.


(nővagyok.hu)

2014. január 13., hétfő

Másik szívhez...


Másik szívhez soha el nem érsz, ha nem szívedből indulsz magad is.


(Konrad Lorenz)

A szerelem egész...


A szerelem egész biztosan megmutatja a helyes utat, de nagy bátorság kell ahhoz, hogy követni merje az ember. És ez nincs meg mindnyájunkban.


(Selma Lagerlöf)
 

Ritkák manapság...


Ritkák manapság a jó kapcsolatok. Félünk tőle. Vagy én - vagy te. Rendszerint mindketten félünk, (...) főleg azért, mert saját magunk előtt is kiderül, mi az, amit nem óhajtunk, és nem merünk megpillantani magunkban. A jó párkapcsolathoz bátorság kell. Nyíltság. Nyitni pedig csak az mer, aki nem fél meglátni önmagában mindazt, amit nem szeret, és nem fél kiadni másnak a "titkos kódjait. " Ezt csak azzal tudod megtenni, aki szeret téged. Vagyis tudod, hogy jót akar neked.



(Müller Péter)

Nincs nagyobb dráma...


Nincs nagyobb dráma a világon, mint a férfi-nő drámája. Arra vágyódsz, hogy jöjjek, és én arra, hogy gyere felém... hiszen így lenne jó és boldogító és természetes! ... de amikor megfogjuk végre egymás kezét, nem tudjuk sokáig megtartani. Találkozni sem könnyű manapság, de megtartani egymást szinte lehetetlenség. Tudd, ha vágyódsz valakire, és nem jön, ha jön, de csalódás ér és nem sikerül, vagy ritka csodával sikerül: társunkat megtalálni, és megtartani emberemlékezet óta a világ legnehezebb dolga.


(Müller Péter)

Amikor két ember együtt növekszik...


Amikor két ember együtt növekszik, sokszor keletkeznek köztük szakadékok, mert nem tudnak lépést tartani egymással; mindenkinek megvan a maga haladási sebessége, a maga egyéni fejlődési üteme. De ha szeretsz, tudsz várni egy kicsit, amíg a másik beér, és akkor kéz a kézben folytathatjátok az utatokat.


(Osho)

...csak azt tudom: szeretlek!



A többiek élő görög tragédiák voltak,
a többiek ködszerű gondolatok voltak,
a többiek álmok voltak a metró üvegén,
a többiek hópelyhek voltak, mik elolvadnak a kéz melegétől,
(...)
a többiek csak asszonyok, asszonyok voltak,
a többiek...

De te:
terólad nem tudom, ki vagy,
terád nincsen hasonlatom sem,
csak azt tudom: szeretlek!



(Ivan Goll)

Valami olyan van köztük...


Valami olyan van köztük, ami ritka, szép, igazi, szerelem. Olyan, amire sokan vágynak, és annál is többen félnek elhinni, hogy létezik. Pedig ott van ám, dobog a szíve is, csak valahogy mégsem merik megfogni a kezét és el nem engedni. Valahogy időről időre látjuk, talán elkapjuk a kezét, hagyjuk, hogy magával vigyen, de nem hiszünk a mosolyának. (...) Csak akkor maradhat, ha hiszel benne, ha bízol abban, hogy jó helyre visz. De sokan még mindig ott tartunk, hogy nem hiszünk az igaz érzésekben. Azokban, amik léteznek, és rémisztően igaziak. Igen, rémisztőek, mert ritkán látunk ilyet, és felfoghatatlan, hogy bizony megérdemeljük - pedig igen. Csak az jöhet, ami a miénk. Amire megértünk. Ám azt már te döntöd el, hogy mit mersz befogadni. Hogy miről mered elhinni, hogy a tiéd.


(Oravecz Nóra)

Egy férfi...


Egy férfi csakis a tiszteleten keresztül nyerheti el valóban a szerelmet, hiszen a nő szerelmében kell lennie áhítatnak is.

(Stef Penney)

Örök szerelem

Örök szerelem

Mi van Benned, ami senki másban nincs,
mi van Benned, ami megőrjít?
Ölelésre még így nem vágytam soha,
jobban kellesz nekem, mint az élet maga.

Ébredéskor mindig Te jutsz az eszembe,
szeretném, ha kezem kezedben lehetne...
senki sincs, kit szívem ily` nagyon szeretne...
Te vagy szívemnek a legkedvesebbje...

Amikor az este leszáll a tájra,
elpihen fű, bokor, madárka.
Velük együtt én is nyugovóra térek,
s még álmomban is érzem,
hogy szeretlek Téged.

Éjjel-nappal lélekben mindig Veled vagyok,
érzed-e, hogy milyen sokszor Rád gondolok?
Éjjel átölel szerelmem csillagtengere,
nappal körbefon szerelmem napsugárfátyla,
szívem örökre csak Téged zár magába...

Bár telnek a napok, szerelmem nem csitul -
szeretlek a sírig...
s még azon is túl...



(Kolnay Dezideráta)

...és regél a csönd

...és regél a csönd

Messze városok lüktető zajától,
hol a csönd bújik a morajtól,
átölel a halk sötét.
Ez más világ, ámbár csodaszép.

Körös-körül érintetlen világ,
mintha állna az idő, bár foga rág,
múló történelem végét járja,
égi vándor csak, ki még táplálja.

Mezők, vén fák állnak itt,
lakója akad még, legyen, ki rátekint.
Ápoló kéz fogyóban, ej, be kár,
múlt helyek varázsán félhomály.

Pedig a csönd gyógyít, tudjátok?
Csukott szemmel látni próbáltok?
Simogat ez érzés és megnyugtat,
kevés, mi ennél többet ad.

Méltóságteljes sziklák, kövek,
mint a hely őrzői, mi titkot követ,
letűnt idők melengető keblén
új kornak súgják meg, mi volt szép.

 

(Barta Ágnes)

2014. január 5., vasárnap

A szerelem boldogsága:


A szerelem boldogsága: annak örülni, ami előttünk van; ha csak egy pillantás is az.


(Németh László)

A szerelem az a heves vágy...


A szerelem az a heves vágy, hogy megosszuk az életünket egy másik emberrel. Olyan emberbe szeretünk bele, akit csodásnak tartunk. Ez az egyén értékeinek legmélyebb elismerése, és hogy őbenne testesül meg az, amit a legtöbbre értékelsz az életben.


(Terry Goodkind)

A szerelem arról szól...


A szerelem nem arról szól, hogy elveszed, amit akarsz. A szerelem arról szól, hogy boldoggá akarod tenni azt, akit szeretsz.


(Terry Goodkind)

Sokszor...


Sokszor elmondták már, hogy nem könnyű látni annak az értékét, ami állandóan a szemünk előtt van. A távolság és a vágy kellenek hozzá.
 


 

(Selma Lagerlöf)

Várok arra...


Várok arra, aki erőszakkal szakít el önmagamtól, olyan erősnek kell éreznem a szerelmet a szívemben, hogy megreszkessek tőle.



(Selma Lagerlöf)

Mindennap...


Mindennap emlékeztetni foglak, milyen csodálatos érzés, amikor a tested az enyémhez ér. Eszedbe juttatom a jó időszakokat, és segítek elfelejteni a rosszat. Emlékeztetlek, ki vagy, amikor az élet pofon üt, és kétségek ébrednek a szívedben. Berontok hozzád az éjszaka közepén, és addig csókollak, amíg a félelem nem lesz más, csak félelem, és már nem uralkodik fölötted. Vállalom a kockázatot az ingatag szíveddel szemben, ha ez azt jelenti, hogy az enyém.

 

(Cora Carmack)

Szerelmed csendes hatalma




 




 



 









Kiss Benedek:
Szerelmed csendes hatalma



Hisz tudod: lelkemben élek.
S tudhatod: tágas lakás.
Holtomig tartó bérlet.
Addig nem bírhatja más.
És örülök most, mert benne
(mintha központi fűtésem lenne
az idegeimben surranó láz:)
itt vagy te is, bár messze,
s lassúdan
föl-le jársz.



Lassúdan föl-le jársz,
vagy leülsz egy zugolyban,
hallod a szívdobbanást
s arcomat keresed: hol van;
hol van? nézel riadtan,
arcomra mert nem találsz,
arcomra mert nem láthatsz rá
onnan.



Jó az, hogy itt is velem vagy,
jó az, hogy itt vagy velem,
s míg e mágikus erő el nem hagy,
hadd mondjam, mit sose mondtam:
Mi ez, ha nem szerelem?
Szerelmed csendes hatalma
szerelmem növeli, látod,
távolból lobog föl nagyra
- s hány év is már ez a távol?!
S mennyi még?... Engem a vadság
mind szelídebb vizeken visz...


Hordozzam csendes hatalmát
létednek, kívánom, ott is!


Amit érzel...


Amit érzel, és ahogyan érzed, meghatározza a kisugárzásodat. (...) Nem olyan embereket vonzol magadhoz automatikusan, akik illenek hozzád, hanem olyanokat, akiknek arra lehet szüksége, amit sugárzol.



(Ruediger Schache)

Egy napon megjelenik...


Egy napon megjelenik... és ami addig lét volt, egy pillanat alatt életté válik. Egy varázsütésre. A keret képet kap, a fű között pipacs nyílik, a ház otthonná válik. A kávénak íze lesz, az évszakok rügyekké, napsütéssé, lombhullássá, hópelyhekké válnak, és a madárszóban meghallod a dallamot.



(Csitáry-Hock Tamás)

Még utolért a szerelem: Szemendei Ágnes


Még utolért a szerelem: Szemendei Ágnes

Mikor megérkezik a szerelem, nem kérdezi, akarod e ?
Lassan kitölti a lelked, bele költözik a szívedbe.
Lehetsz többször is szerelmes. De azt, hogy ez az igazi, hogy Ő az életedben az a férfi, akit úgy tudsz szeretni, mint soha senki mást, csak akkor, abban a pillanatban fogod érezni. Lehet, hogy fiatalon, de lehet, hogy a lemenő nap fényében...