Én a lelkemmel szeretek. Ami halhatatlan...

 

"Nem a szívemmel szeretek, és nem is a tudatommal.

A szív megállhat, a tudat felejthet.

Én a lelkemmel szeretek.

Ami halhatatlan, és sohasem felejt."

 

Rumi

Az alkotó párok emelik egymást...

 

... A kapcsolatok többsége azért hal meg mert a felek kiégetik, lehúzzák egymást, majd elveszítenek mindent, mert eleve nem is tudtak építeni. Mert nem azt választották, aki az isteni párjuk, mert féltek, mert kételkedtek és a végén a pokolba zuhantak.

 

A kérdésekre nagyon egyszerű a válasz. Az emberek többsége rossz emberrel él, pedig meggyőződésem, hogy mindenkinek odateszik. Megtörténnek ezek a találkozások, de jön az ész, a kombinálás, a mi szolgálná leginkább az érdekeimet és a látszólag könnyebbet választják. Pedig a könnyebb mindig összeomlik. Minden összeomlik, amit nem két olyan lélek alkot közösen, akik értik, érzik egymás lelkét. Az alkotó párok lesznek viszont azok, akik birodalmat teremtenek, jólétet, családi boldogságot és ezt adják tovább.

 

A tétel nagyon egyszerű. Ha amellett vagy, aki a tiéd, mennek a dolgaid, bejönnek a lehetőségek, a nehézségeket is megoldjátok, nem kerestek szeretőt, nem ég ki a szenvedély, nem múlik el. Az alkotó párok emelik egymást és a környezetüket. Összefognak és szárnyalnak. Ott megszűnik mind az, ami addig nehezítette az életed, mert olyan erők szabadulnak fel az összekapcsolódásotoktól, amelyek addig soha sem voltak. Miért? Egyszerűen azért, mert mertél nem a félelmeid szerint dönteni.

 

(Barna Berni)

Tiszta férfi és nő egysége...

 

TISZTA NŐK ÉS TISZTA FÉRFIAK KAPCSOLÓDÁSA

 

Tudjuk, hogy a végső cél a kozmikus kapcsolódás. Ehhez meg és ki kell tisztulni az Emberiségnek. Tudati és lelki szinten. Ezt követően történik meg a tiszta kapcsolódás.

Az elmúlt pár év kapcsolódásai bár azt hittük, hogy ők az Ikerlelkeink, de csupán a tisztításban, a tengelybeállításban vállaltak szerepet. Tették ezt a sötét erőkkel, de a Fényt használták mint megtévesztő eszköz. Tették ezt azért is, hogy blokkolják az emelkedést, hátráltassák a változást.

DE egy nagyon nagy leckét kaptunk, kapunk...

A TISZTÁNLÁTÁST.

Az ármányi alakokat egyre gyorsabban felismerjük. És ez nagyon fontos a jövőre nézve. Őseink nem tudták elég hatékonyan kiszűrni őket. Így tudtak győzni. A lassú víz partot mos elvet követték.

 

Visszatérve... A változás, az EGYSÉG alapja a tiszta (félelemtől, fájdalomtól, egotól megtisztult) SZERELEM EGYSÉG HÁT TÁRSI KAPCSOLATOK.

Tiszta férfi és nő egysége. Mert EZ A SZABADSÁG ALAPJA.

Az ősbizalom él. Létezik.

Az emberi lélek tudja, hogy valós.

Tudd, hogy a társad is legalább annyira vágyik rád, mint TE RÁ.

 

Várd hálával a szívedben, lelkedben.

És az univerzum elrendezi a körülményeket.

 

Csak ragyogj

Ragyogtasd lelkedben a szeretetet, a szerelmet

 

És jönni fog. Anélkül, hogy tennél bármit.

De figyelj, hogy aki bekopogtat, az valóban tiszta-e. Vagy csak tükröz. De ezt már ki fogjuk szűrni.

 

Áldás Áldás Áldás Csillagvirágaim

 

EstHajnal Csillag

Az a szerelem, amely nem fut el a nehéz napokon...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Van egy régi török mondás, ami valahogy így szól:

 

*„Ha valakit igazán szeretsz, kétszer szereted.”

 

Először beleszeretsz a mosolyába, a hangjába,

abba, ahogyan a világra néz.

 

Aztán… felgördül a függöny.

És meglátod a sebeit, a félelmeit, a szürke napjait.

Már nem tűnik tökéletesnek.

Hanem igazzá lesz előtted.

 

És ha mindezek után is mellette maradsz,

ha a lelkét is tudod szeretni – nemcsak a fényét, hanem az árnyékait is –,

ha szűrők és illúziók nélkül is igent mondasz rá,

akkor az már nem fellángolás.

 

Az már megértés.

Az érett szeretet.

Az a szerelem, amely nem fut el a nehéz napokon,

hanem ott marad, kitart,

és titokzatos módon egyre csak mélyül

és növekszik.

 

Életfestők

Egymás nélkül …

 

.kaktusz

Egymás nélkül …

 

Tudod, arra gondoltam,

vajon tényleg igaz lehet,

hogy minden,

és mindenki pótolható?

a nagy szerelmeket látva,

ahol egy sértő szó,

egy rossz mozdulat

végez az örökkével,

bizony úgy néz ki,

valóban helyettesíthető mindenki,

szerelmek jönnek,

szerelmek mennek,

egyik percben az ember úgy érzi,

nélküle nem lehetne élni,

a következőben az útját adja ki,

talán a szárnyaló madár

valóban nélkülözhetetlen annak,

aki szárnytalan belé kapaszkodik,

nélküle csak lezuhanhatna,

nem csak a közös útnak,

az életének is a végét jelentené,

vagy ha két lélek együtt szárnyal,

de egymás nélkül zuhanni kezd,

ők nem engedhetik el egymást,

túlságosan nagy a tét,

egymás nélkül,

mind a kettőnek elkerülhetetlen a zuhanás,

akkor nagyon megbocsátó lesz az ember,

mert a másikkal

nem egy pótolható valakit veszít el,

hanem elveszíti magát a szárnyalást.

 

Káli László: Jó lenne

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Káli László:

Jó lenne

 

Majd ugye jössz megint!? Ahogyan jön a gondolat,

betoppansz megint, elhoz hozzám egy boldog pillanat.

És ugye egyszer úgy érkezel, hogy nem mész többé el?

És ugye én leszek, én lehetek, ki boldoggá tesz Téged?

 

Jó lenne megint Veled! Mint abban a percben, amikor

még fogtam a szemed, és néztem a kezed, ahogyan lassan

elengeded szemem tükréből a szivárványszín könnycseppet.

És én a lelkem csókoltam szép szádra abban a pillanatban.

 

Jó lenne összebújni! Mint két vadgalamb a hólepte faágon

egy téli hajnalon. Mint két testvér... Mint anyához gyermeke,

mint tenyér simul a tenyérbe, ahogyan csak Te tudsz bújni,

pihegve, szerelmesen a vállamra, gondokat messzi kergetve.

 

Szeretni egymást. Kéz a kézben sétálni a végtelenbe s vissza.

Levenni válladról a terhet, könnyíteni mindazon, amin lehet,

ami bánt. Hogy ne csillogjon gyémánt könnyed soha többé!

Hogy ne fájjon, ami most még fáj, s minden rosszat elfeledj.

 

Majd ugye jössz megint?! Miképpen az álom érkezik.

És nem kell, hogy keresselek úttalan utakon még mindig,

hanem itt leszel, és maradsz. Nem többre, csak álomnyi életre.

Akár ölelkező szobrok, mozdulatlan eggyé leszünk ezer évre.

 

A lelkét hordozod magadban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

furcsa valakit szeretni,

akit nem ölelhetsz át,

akit nem látsz magad előtt.

 

de a szerelem sosem a szemhez kötődik.

 

a szem csalóka,

mert a látvány változik:

 

arcok hervadnak,

szépségek elmennek,

a test megráncosodik,

és a világ lassan elveszíti a fényét.

 

és mégis,

ha igazán szeretsz,

nem ezekbe kapaszkodsz.

 

te abba kapaszkodsz,

amit benned ébreszt a másik.

 

az érzésbe,

amit sem idő, sem elmúlás

nem tud elvenni.

 

egyszer eljön a nap,

amikor már nem az arcát látod,

hanem a lelkét hordozod magadban.

 

és akkor érted meg,

hogy a szerelem örök:

 

nem a szemedben él,

hanem a szívedben.

 

és aki téged szeret,

nem a szépségedért,

nem az arcodért,

hanem a lelkedért szeret.

 

azért, amit benne mozdítasz meg.

 

és ez az,

ami nem múlik el soha.

 

@ Szalai Zoltán AI Music™ 

És ebben a csendben rádöbbensz: valaki lelkének otthona vagy.”

 

“Az intimitás, amikor valaki első gondolata vagy reggel, és az utolsó este, nem csupán romantika — ez biztonság.

Azt jelenti, hogy egy zajos világ közepette te élsz valaki elméjének a csendes sarkaiban. Te vagy a horgonya, mielőtt a káosz elkezdődik, és a nyugalma, amikor véget ér. Az ilyen jelenlét? Ritka.

És szent. Ez egy olyan szerelem, ami nem igényli a hangos kijelentéseket, csak a következetes jelenlétet. Egy lágy fajta hűség, ami az apró visszajelzésekben beszél, nem a nagyszabású gesztusokban. Te válsz azzá a békévé, amit keres, nem csak a szenvedéllyé, amit kíván.

És ebben a csendben rádöbbensz: valaki lelkének otthona vagy.”

 

Ismeretlen szerző

Fordította: Szücs Gábor (Gauranga Das)

És ha ezt olvasod, talán csak annyit mondok majd: maradj.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ami vonz, az félelmetes is.

Érzem, hogy közel húzódsz.

Látom, hogy félsz.

Félsz attól, amit a tekintetem olvas benned,

attól, hogy minden maszkod lehullik,

minden szereped lebomlik.

 

Ez ijesztő.

De pont ezért vonz.

Nem játszhatsz szerepeket velem.

Nem rejtheted el, ki vagy.

És én vállalom a kockázatot,

hogy a szavaimmal, a sorokkal, a gondolataimmal

pont ezt mutatom meg neked.

 

Ha olvasod, ha érzed, ha átengeded magad,

már nincs visszaút.

Ott már nem számít sem a játék, sem a szerep, sem a biztonság.

Ott nincs félelem, nincs védelem, nincs kontroll.

 

Csak a nyers valóság marad.

Meztelen, sebezhető, intenzív, provokatívan vonzó.

Minden rezdülés számít.

Minden szó, minden hallgatás.

A légzésed, a csended, a tekinteted — mind él, mind hat.

 

És talán éppen ez az, ami éltet.

Mert aki belép ide, már nem menekülhet.

Csak marad a valóság.

És én, teljesen, egészen, sebezhetően.

És ha ezt olvasod, talán csak annyit mondok majd: maradj.

 

Zöld Attila

Lélekszínező

2025 Kézdivásárhely

A mély talákozások tere

 

A legtöbb kapcsolat nem azért nem működik, mert „nincs kémia”,

hanem mert nincs jelenlét.

 

A férfi gyakran erőt mutat, miközben csak csendet keresne.

A nő gyakran visszafogja a mélységét, mert fél, hogy túl sok lesz.

 

Pedig a valódi találkozás ott kezdődik,

ahol egyiknek sem kell szerepet játszania.

 

Ahol a férfi nem akar bizonyítani — csak jelen lenni.

Ahol a nő nem akar megfelelni — csak áramolni.

Ahol a két energia egymásra hangolódik,

és hirtelen többet mond a csend, mint valaha a szavak.

 

Ez a kapcsolódás ritka.

Nem azért, mert kevesen lennének rá képesek,

hanem mert kevesen tanulták meg önmagukhoz kapcsolódni.

 

Jelen lenni.

Figyelni.

Érezni.

Látni.

Nem csak a másikat — saját magukat is.

 

Nem akkor találkozunk igazán, amikor két test közel kerül egymáshoz.

Hanem amikor két ember egyszerre megérkezik önmagába.

 

A jó hír?

 

Ez tanulható.

 

Mélység, ritmus, figyelem — mind tanulható.

Nem kell hozzá „tökéletesnek” lenni.

Csak hajlandónak lenni megérkezni.

 

Mert ahol két ember így találkozik,

ott már nem férfi és nő kapcsolódik,

hanem két jelenlét fonódik össze.

 

És abból valami egészen más születik:

egy energia, ami tiszta, mély, igaz.

 

Amihez nem kell kérni.

Nem kell bizonyítani.

Nem kell küzdeni.

 

Csak jelen lenni — egymásnak és önmagunknak.

 

~ Lia

Zen-it Flow

a mély találkozások tere

Szeretni egy régi lelket – és szeretve lenni általa – az univerzum ajándéka.

 

SZERETNI EGY RÉGI LELKET 💖

 

Van egy különleges típusú ember a világban, akit gyakran félreértenek.

Ezek az emberek magányosak, mégis ragaszkodóak, szabad szellemek és ártatlan szerelmesek.

Ők a régi lelkek, az álmodozók, azok, akik összhangban élnek az élettel, és olyan intuitívek, hogy az érzelmeik félelmet keltenek bennünk.

Nem azért félünk tőlük, amilyenek ők, hanem mert rámutatnak arra, amik mi nem vagyunk.

A régi lelkek olyan mélységeket érnek el, amelyeket nem tudunk felfogni.

Kapcsolatban állnak az univerzummal, a természettel – és épp ezért ők lesznek azok, akik megváltoztatják a világot.

Az érintésük szokatlan, a szerelmük szokatlan, a tisztánlátásuk szokatlan.

Gyakran érezzük magunkat kevesebbnek mellettük, mintha meg kellene küzdenünk a szeretetükért.

Csak egy magabiztos ember képes szeretni egy régi lelket.

De megéri. Megváltoztatja az életed.

Romantikusak, hűségesek, segítenek fejlődni, nem anyagiasak, értik az élet mély kapcsolatait, hálásak, a hit és a bátorság példái.

A legfájdalmasabb utakon járnak, és mégis van erejük mosolyogni, önzetlennek lenni, másokat támogatni.

Szeretni egy régi lelket – és szeretve lenni általa – az univerzum ajándéka.

 

"A szeretet hallgat...

 

"A szeretet hallgat. Akkor szeretsz igazán, amikor hallgatsz. Amikor jót kívánsz csöndben, önmagad legmélyén. Amikor nem számít, bárki hallja-e, tudja-e, mit érzel. Akkor szeretsz tiszta szeretettel, ha annak, akivel beszélsz, vagy akire gondolsz, odaadod a láthatatlant, lelked egy darabját."

 

(Tatiosz)

LELKEMTŐL LELKEDIG

 

LELKEMTŐL LELKEDIG

 

„Ha nyitott a szíved, nemcsak az igazságot, a valóságot is meglátod. Meglátod, hogy a kedves ember is lehet gonosz, a szép is lehet belül rothadt. Meglátod, hogy egyetlen kézfogásban is ott van minden, mit a másikról tudnod lehet. Meglátod, hogy olykor a legerősebb a leggyengébb, a legkeményebb a legérzékenyebb. Meglátod, hogy a szeretet és a szerelem végtelen, mindaddig, még a félelemmel, a szándékkal és az elvárásokkal korlátok közé nem vered. Meglátod, hogy sokan öntudatlanul nemcsak téged, önmagukat is folyamatosan becsapják, még mások annyira profik, hogy az igazsággal is képesek hazudni...

 

S tudod, a valóság felfogásához nem azért kell nyitott szív, mert szükség van a kitágultabb érzékelésre. Azért kell szélesre tárnod a lelked, hogy ne roppanj bele abba, amit látsz. Hogy tudd, minden igazság előtt és mögött, ott a végtelen tisztaság.

 

Valójában a sötétség is fény.”

 

A.J. Christian Előadás részlet (2008.)

Ez az erő "mozgat minden Napot és csillagot," ...

 

"Ha szerelmes vagy, és nem jut eszedbe az a bolond gondolat, hogy ez örökké tart majd, nem vagy még igazán szerelmes.

 

A szerelem nem racionális élmény. Semmi köze, a józan hétköznapi észhez. Intuitív, ész fölötti állapot, az örökkévalót keressük benne.

 

Ezért hasonlít az őrülethez, az ihlethez, és a megszállottsághoz. Mások úgy látják, hogy meghülyültünk. Nem hallgatunk senkire, főleg a saját értelmünkre és ítéletünkre nem. Elvesztjük hatalmunkat a sorsunk felett, s egy nálunk nagyobb erő hatalmába kerültünk.

 

Ez az erő "mozgat minden Napot és csillagot," ahogy a szerelmes költő mondta.

Művének címe: "Isteni színjáték". Ebben minden benne van."

 

(Müller Péter)💗