Csak az a miénk, ami elmúlt, és amit éppen megélünk...

 

"Minden helyzetben élni kell. És megélni mindent, amit csak lehet. Hiszen a ma ma van, nem várhatunk a holnapra, a jövő hétre, hónapra, évre. Csak az a miénk, ami elmúlt, és amit éppen megélünk."

 

(Csitáry-Hock Tamás)

Az életünk olykor fájóan egyszerű...

 

Nem kell mindig "jól csinálni". Nem kell mindig "jól" akarni megoldani. Nem kell mindig azt hinni, hogy csak akkor lehet valami megoldás, ha valamilyen "tudatosságnak" titulált ideológiát magunkra erőltetve próbálunk meg másként kezelni dolgokat.

Aztán azon kapjuk magunkat, hogy nem megy. Hogy nem sikerül. Hogy nem jutunk előre, sőt visszaköszönnek ugyanazok a helyzetek.

 

Soha nem fog működni az, amikor azt gondoljuk valamiről, hogy meg "kell" változnunk, hogy meg "kell" oldanunk, mert amíg ezt a kényszerítettséget érezzük, addig szinte biztos, hogy annak, amit magunkból vagy másokból próbálunk meg kicsikarni, egyszerűen nincs még ott az ideje. Teljesen mindegy, hogy látszólag fecséreljük az időt, vagy tűnik úgy, hogy egy helyzetbe bele vagyunk ragadva és évek óta nem mozdul, sőt nem látjuk a megoldást sem.

Ne tegyük magunkra annak a felesleges terhét, hogy minden tőlünk függ, minden rajtunk múlik.

Ez nincs így.

 

Elcsépeltnek tűnő igazság az, hogy semmi sem történik sem előbb, sem később, mint kellene - csak az emberi elmének és a mindent megoldani vagy siettetni akaró egónak rögeszméje az, hogy el van késve valamivel és mindent az ő dolga létrehozni. Bármennyire fájó is sokszor, de soha senki nem tartott még előrébb vagy hátrébb, mint azt a saját horoszkópja jelezte volna, sosem volt senki még lépéselőnyben sem a Szaturnuszhoz vagy a Plútóhoz képest.

Mert nem is lehet.

Nincs olyan, hogy most "kell" megoldani, most "kell" változtatni, most "kell" kilépni, most "kell"...

Nem.

 

Akkor fogjuk tudni megtenni, amikor eljön az ideje.

És onnan tudjuk, hogy eljött az ideje, hogy meg tudjuk tenni.

Az életünk olykor fájóan egyszerű - sokkal egyszerűbb, mint amilyenné a spirituális túlmagyarázásokkal tettük...

 

Természetesen az, hogy közben mit teszünk, milyen gyógyulási folyamatokat választunk, milyen módszerekhez folyamodunk, milyen segítségért nyúlunk, mennyi megértést, elfogadást próbálunk magunkba integrálni - az már a mi szabad választásunk.

De sose felejtsük el, hogy ez soha nem meggyorsítani fogja a folyamatot! Hanem megkönnyíteni, amikor odaérünk...

Nem ugyanaz.

 

Meggyorsítani azt, ami az életünk terve olyan, mintha fel akarnánk gyorsítani a Plútó vagy a Szaturnusz haladását az égen - nem lehet.

Mindennek megvan a maga ideje.

A változásoknak leginkább.

 

Szeretettel,

Szelényi Eszter

Wass Albert: Sóhaj

Wass Albert: Sóhaj

Istenem, hogy fut az idő!

Ma még vagyunk, holnap már nem.

múlt és emlék: minden elmarad.

Nyomunkat befújja lassan

vörös avarral az őszi szél.

S hogy kik is voltunk:

az sem tudja már,

ki rólunk beszél.

 

A nyugodt lelkiismeret a legszebb jutalom...

 

"Látod, ez a hiba mindnyájunknál. Élünk a munkáért. Másokért. De azt mondd meg nekem: ki fizeti meg nekünk az életet, ami nem jön többet vissza? Mert nem jön vissza, azzal tisztában kell legyünk. Egy életünk van, és az lassan elfogy. Mindennap kevesebb lesz. Ki fizeti meg nekünk az eltelt napokat, amikor nem azt tettük, ami örömet okozott volna, hanem ami másoknak jó volt, vagy hasznos, vagy egyáltalában csak egy kötelességnek nevezett vaskorlát között mentünk előre vakon... ki hálálja ezt meg? És hogyan? Mivel lehet engem kárpótolni a soha vissza nem térő életért?

– ... A nyugodt lelkiismeret a legszebb jutalom, amit valaki élete végén kaphat."

 

Wass Albert - A kastély árnyékában

Ragadd meg a pillanatokat...

 

“Ne hagyj semmit későbbre.

 

Később kihűl a kávé.

Később elveszíted az érdeklődésedet.

Később a nappal éjszakává fog változni.

Később az emberek felnőnek.

Később az emberek megöregszenek.

Később az élet elmúlik.

Később megbánod, hogy nem tettél meg valamit...amikor megvolt rá az esélyed.

 

Az élet egy röpke tánc, az előttünk kibontakozó pillanatok finom egyensúlya, soha többé nem térünk vissza egészen ugyanúgy.

A megbánás olyan keserű tabletta, amit le kell nyelni, egy olyan súly, amely az elszalasztott esélyekből, és a kimondatlan szavakból összekovácsolódva nyomja teherként a lelket.

Szóval ne hagyjunk semmit későbbre. Ragadd meg a pillanatokat, ahogy jönnek, kitárt szívvel és kitárt karokkal, hogy el tudd fogadni az előtted álló lehetőségeket. Mert végül nem azokat bánjuk meg, amiket megtettünk, hanem azokat, amiket nem tettünk meg, a kimondatlan szavakat, a beteljesületlen álmokat.”

Mielőtt kihűl a kávé

 

(Toshikazu Kawaguchi)

Minden pillanat számít...

 

Minden pillanat számít...

 

Az idő a lényeg, mert nem lehet vissza tekerni, továbbítani, megállítani. Csak a jelen pillanatot lehet élvezni. Szánj rá annyi időt, amennyi szükséges:

 

-pihenésre

-nyugalomra

-boldogságra

-megújulásra

-magadra

-meditációra

-hálára

- megbocsátásra

-köszönetre

-szeretetre

 

Akárhogy is döntesz, merülj el teljesen minden másodpercben, mert csak ez a pillanat számít. a most.

 

Életfestők

"Hogy megállítsd az időt: csókolj.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Hogy megállítsd az időt: csókolj.

Hogy utazz az időben: olvass.

Hogy elmenekülj az idő elől: hallgass zenét.

Hogy érezd az időt: írj.

Hogy elengedd az időt: lélegezz."

 

(Matt Haig)

TEREMTS MAGADNAK EGY KIS SZABAD TERET!

 

TEREMTS MAGADNAK EGY KIS SZABAD TERET!

 

Nem véletlen, hogy a világ összes kultúrájában tisztelete és hagyománya van az egyedül eltöltött időnek. Serdülőkorukban a fiatal amerikai indiánok és afrikai busmanok elhagyják törzsüket, sokáig ülnek egy hegycsúcson, vagy egy ideig a vadonban élnek, hogy megtalálják életük értelmét.

 

A nagy tanítók, mint Krisztus, Buddha és Mohamed mindannyian inspirációt merítettek a magányból - ugyanígy szerzetesek milliói, médiumok, és az igazság keresői, akik a tanítók nyomaiban jártak.

 

Mindenkinek szüksége van egy olyan szent helyre, ahol nem csörög a telefon, nincsenek újságok, ébresztőórák, nincs közösségi média, tévé, hírek, és elfelejthetjük banki egyenlegünket. Akár a hálószoba sarka, akár egy kis zug az erkélyen, vagy az erdőben: ez az a hely, ahol szemlélődhetünk, relaxálhatunk, meditálhatunk és alkothatunk.

 

Teremts magadnak időt, hogy MAGadban légy, ahol ISTENI nyugalmat és békét találhatsz!🙏

 

Életfestők írása

Az idő csak akkor létezik...

 

Az idő csak akkor létezik, ha várni kell valakire. És a szeretet az egyetlen dolog, amiért megéri bármit elviselni.

(Robert Lawson)

A nyugalom, a csend és a béke ...

"Amíg az ember fiatal,tökéletes akar lenni.Fontosnak érzi. Aztán az évek elrepülnek és már egészen mást tartunk fontosnak. A nyugalom, a csend és a béke az, ami boldoggá tesz, meg a napfény, a gyönyörű virágok, ahogy csendben nyílnak, hogy elkápráztassanak bennünket!"

 

(Szép idők)

Fut az idő...

 

Fut az idő...

 

Emlékszel, minek örültél novemberben? És a sírás május elején? Így fut előled az idő és viszi el azt, amiről azt hitted, meg nem változhat. Nincs miért jajgatni. Mire rájössz, úgyis vége. Kár a gyötrés és a kínzás, mert ha lehunyod a szemed, az őszből váratlanul tavasz lesz. Gyerekkorból öregkor. A dombtetőn ülve, a lábad lógatva, ha lenézel a völgybe, alig látod a kis virágot, pedig neked integet.

Nem lesz minden jóból rossz, de fordítva sem. Nyisd ki az ajtót, amit eddig zárva tartottál és indulj el! Ideje van. Nem várhatsz a csodára, mert a saját ajtódon eddig is te hagytál lakatot. Tedd a kezed a kilincsre, kacsints a múltra és a laza integetés után meglásd, egyszeriben feltárul előtted egy új út. Nem a jövő, csak egy jó nap, amikor meghallod, hogy kotyog a kávéfőző és dudorászás szűrődik ki a fürdőszobából.

 

/Imre Hilda/

Engedd meg magadnak...

 

Nem, nincs korhoz kötve semmi, és könyörögve kérlek el ne hidd senkinek aki mást mond! Nincs korhoz kötve az, hogy rátalálj a társra vagy, hogy épp azt tedd amit valóban élvezel, hogy új célokat tűzz ki, nincs korhoz kötve a szerelem, a szenvedély, a vágy, mindegy hol tartasz, soha de soha ne alkudj meg a boldogtalansággal! Hagyd, hogy változz, vagy csak szállj be az Élet nevű játékba, és tegyél magadért, vagy épp másokért bármit és mindent is, a lényeg, hogy csináld, tegyél meg bármit amiről azt érzed, hogy megjeleníti az arcodon azt a bizonyos huncut mosolyt vagy a szívedben a szeretetet és akár a testedben a vágyat! Engedd meg magadnak, hogy érezd, hogy élvezd, hogy boldog és akár szerelmes légy!

Őrülten Szerelmes!

 

(Fordítsuk meg a sorsunkat)

Az idő rohan...

 

Az idő rohan. Az idő senkire nem vár. Az idő begyógyítja a sebeket. De mindannyian arra vágyunk, hogy több időt kapjunk. Időt, hogy talpra álljunk. Időt, hogy felnőjünk. Időt, hogy felejtsünk. Időt.

 

(Grace klinika c. film)

“Hidd el, az idő a legértékesebb kincsed...

 

“Hidd el, az idő a legértékesebb kincsed. Ha rájössz, mekkora csoda vagy, és micsoda erő rejlik Benned, nem fogod az idődet pazarolni méltatlan emberekre és helyzetekre.

Amikor tudod, hogy a legjobbat érdemled mindenből, meg is fogod kapni.

Nem arra születtél, hogy mások életét éld. Nem azért születtél, hogy megmentsd őket. Senki feladatát és megtapasztalását nem vállalhatod át. Ez mind-mind erő- és időpocsékolás.

Te egy különleges, egyedi tapasztalásokkal rendelkező lélek vagy. Aki nem látja Benned a csodát, és a pótolhatatlanságot, azt engedd tovább sétálni.

Annál az embernél állj meg, aki tudja, hogy mindig melletted akar lenni, mert Téged senkivel és semmivel pótolni nem lehet.

Akinek már az is maga a csoda, hogy létezel. Neki adj az értékes idődből!”

 

(Guzsik-Mohácsi Viktória)

Azt kívánom...

“Nem kívánok mára egyebet, csak annyit, hogy legyen időd. Időd megölelni azt, akire annyira vágysz. Legyen időd meghallani a csend titkait. Legyen időd észrevenni a csodát és meglátni a mosolyt. Legyen időd viszonozni a szépet, a jót és a kedvest. Legyen időd beletenni a napba a felejthetetlent. Legyen időd...!”

(Theodorovits Andrea)

Készen állsz...

 

Készen állsz!

Készen állsz, hogy szeretettel köszöntsd önmagad! Készen állsz, hogy első legyél végre az életedben és végre önmagadért is tegyél.

Köszöntsd lelked fényének ébredését, mert azt jelzi: eljött a te időd! Az idő, amikor megélheted álmaidat, az idő, amikor szívedbe béke, öröm és boldogság költözik.

Készen állsz, hogy szeretettel kijelöld határaidat, hogy megmutasd erődet, hogy letépd láncaidat!

Készen állsz, hogy belépj a boldogság kapuján, ahol te vagy életed főszereplője, és lelked igaz fénye és szeretete segít abban, hogy önmagadat boldoggá téve, másokat is boldoggá tegyél!

Megerősítés: Felismerem saját erőm, és a szeretet erejét. Szeretettel mondom ki igazságomat és húzom meg az egészséges határokat. Másokat szolgálok, de önmagamat soha fel nem adom. Megnyitom szívem a boldogság előtt. Békém másoknak is segít, hogy önmagukra és saját békéjükre találjanak. Most belépek a boldogság kapuján.

Jóportál

Mert az egyetlen, ami valóban a tiéd...

 

"Hányszor, de hányszor halljuk, hogy túl drága valami, nem éri meg. Hányszor érezzük, nem engedhetjük meg magunknak, mert nincs, mert sosincs elég....Miközben elfelejtjük, hogy az életünk egyetlen fizetőeszköze nem a pénz, hanem az idő. Az idő az, amiből sosem lesz olyannyira sok, hogy elfecséreljük, hogy olyan emberekre fordítsuk, akikről tudjuk, hátat fordítanak majd nekünk. Az idő az, amit sosem tudsz kölcsönkérni és visszaadni sem. Mert az egyetlen, ami valóban a tiéd, az időd. Az egyetlen eszköz, mellyel mindent odaadsz annak aki fontos a számodra, hiszen nem tér vissza többé. Épp ezért becsüld meg a sajátod és tiszteld a másét. Mert eltelnek a percek, az órák, napok, évek, és nem jön vissza többé. Sosem."

 

(Todorovits Rea)

Őriz egy pillanatot

Őriz egy pillanatot
 

Amikor egy érzés ottmarad két ember között,
akkor is, ha már minden más továbbköltözött,
őriz egy pillanatot.
Ami ott rejtőzik az ősi fák mögött,
amit az idő múltként erősen egymáshoz kötözött,
és hiába szakítanád,
az élet zsinórja nem engedi.
Nem gyengén szövődött.
Erős zsinór az emlék, amit megszőtt a pillanat,
hogy tudj miből élni,
ha már semmi másod nem maradt.

(Léria Dipán)

Megelevenedik sok régi emlék...

Megelevenedik sok régi emlék, elmosódott képek új színeket nyernek, régi szavak szólnak elő a csendből százszor és ezerszer. Ilyenkor az álmodozás szétnő, s az elmúlt idők fölé emelkedik, kijavít hibákat, miket a lelkiismeret eléje tesz, mint szabó elé a rosszul varrt ruhát. Csak ilyenkor lehet mindent elölről kezdeni s másképpen, megnyugtatóbban rendezni rég elvégzett dolgokat, csak ilyenkor lehet színes csodává álmodni a múltat, s igaznak, szépnek hinni a jövőt.

(Wass Albert)

"Törődj a perccel...

"Törődj a perccel... (...) Ami volt, ami elmúlt, ami megtörtént, azon már úgysem segíthetünk. S ami lesz, ami jön, ami vár ránk, ahhoz oly kevés a közünk, annyira nem szólhatunk bele... Ragadd meg a percet! A perc - biztos. A pillanatnyi jelennek talán gazdája vagy..."

 
(Szilvási Lajos)