Lelkednek erről a hangoltságáról feltétlenül tudnod kell...

 

"...Úgy képzeld el a lelkedet, hogy adó és vevő egyszerre. De ezt a titkot csak kevesen tudják. Azt hiszik, csak vevők, s nem tudják, hogy szüntelen adásban vannak.

Nem tudják, ha szomorúak, a világ összes bánatát magukhoz vonzzák. Van egy bánathang, egy központi bánat adatbank, s összekapcsolódnak vele. És ilyenkor minden borút, minden szomorúságot magukhoz húznak. Nem csak a saját könnyeidet sírod. Minden szomorúság médiuma leszel, s hozzád járnak mind a láthatatlan szomorúak és vigasztalhatatlanok.

 

Ha nagyravágyó vagy, magadhoz vonzol minden nagyravágyót és minden hatalomra szomjas embert. Köréd gyűlnek, és saját szomjúságukkal növelik a te szomjadat.

 

Ha az érdek mozgat, s az önzés eluralja a lelkedet, ne számíts önzetlen barátokra. Az önzésed hívta őket a közeledbe, mert saját önzésük rezonált a te lelked hívószavára, s csak addig lesznek a barátaid, míg számíthatnak tőled valamire.

 

Ha gyenge vagy, otthagynak; ha erősebb, tartanak tőled, de csak addig, míg valóban erőt mutatsz. Ne lepődj meg, ha előbb-utóbb eltaposnak. Te hívtad őket.

 

Lelkednek erről a hangoltságáról feltétlenül tudnod kell. Mert az embereket nem a szavaiddal vonzod, hanem azzal, ahogyan "rezegsz" – a rezonancia törvénye működik itt.

 

És ez nem a tudatos gondolatod. Még csak nem is az érzéseid.

Ez kifejezetten lelked energiaminősége, mert a lélek nem egyéb, mint egy láthatatlan energiatömeg, melyet tudattalan ösztönerők, vágyak, késztetések, hiedelmek, szomjúságok és különféle hitek vagy hiedelmek irányítanak.

 

Ha dühbe gurulsz, magadhoz vonzod az indulatokat.

Ha nyugalom árad belőled, megnyugszik a környezeted. Az emberek "szőre visszasimul" körülötted.

 

És az már rajtad múlik, hogyan tudod magadat behangolni. Mert ha a nyugalmat csak erőlteted magadra, semmit sem ér.

A rezgés számít. A húrok feszültségén múlik a szép muzsika. Túl laza vagy túlfeszült húrokon nem lehet szépen zenélni. Csak káoszt és zűrzavart teremteni. Hangold magad az önzetlen szeretetre."

 

(Müller Péter: Life.huHeti útravaló 101.rész)💓

"Add meg a lelkednek is amire vágyik...

 

"Add meg a lelkednek is amire vágyik...mert néha neki is szüksége van arra, hogy belekapaszkodjon a fellegekbe."

 

(Léria Dipán)

Egy csendes pillanat az időben...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lassíts.

 

Semmi nem sürgős.

 

A határidők,

az üzenetek,

a zaj,

Mindez ott lesz, amikor visszatérsz.

 

De a békéd,

a jelenléted,

a jólléted,

Ezek csendben elillanhatnak, ha nem figyelsz.

 

Szóval állj meg.

 

A világ várhat.

 

Nem kell mindent egyszerre elintézned.

 

Nem kell minden terhet most cipelned.

 

Lélegezz.

Légy itt, most.

 

Ez a pillanat elég.

 

Az élet nem arra való, hogy versenyfutás legyen egyik feladatról a másikra.

 

Arra való, hogy megéljük,

érezzük,

észrevegyük...

 

Egy csendes pillanat az időben.

 

Vegyél még egy lélegzetet

És engedd meg magadnak a csend ajándékát.

 

Itt vagy,

És ez elég.

 

A világ várhat

 

(Spirit of a Hippie)

"Aki a csendet választotta, már mindent elmondott."

 

"Aki a csendet választotta, már mindent elmondott."

 

Dosztojevszkij szavai ezek, amelyek egyesek számára észrevétlenek maradhatnak, másoknak pedig puszta bölcsességként tűnhetnek fel. De e csend mögött láthatatlan mélységek rejtőznek, szakadékok, amelyeket csak egy figyelni tudó szív érthet meg.

 

Igen, Dosztojevszkij…

Aki a csendet választja, mindenről beszélt anélkül, hogy egyetlen szót is kimondott volna.

Ő találta fel a betűk nélküli nyelvet, ő utazott messzire olyan világokba, ahol a megértéshez elég csöndben maradni.

Néha a csend ékesebb minden beszédnél, mélyebb minden párbeszédnél, mert megragadja azt, amit a szavak nem tudnak kifejezni,

és egy olyan tudatosság és megértés égboltja felé emel minket, amelyet csak azok láthatnak, akik a betűk közti üres térben élnek.

 

Aki a csendet választotta, nem félt a beszédtől, csupán tudta, hogy vannak pillanatok, amikor a szavak elégtelenek.

Megértette, hogy a betűk félrevezethetnek, de a csend soha nem téved.

Ez egy olyan hang, amely a mélységekbe szivárog, és felfedi az igazságokat, amelyek mindig is ott voltak a szemünk előtt,

de amelyeket csak a lélek nyugalmában tudunk észrevenni.

 

Egy szavakkal túlzsúfolt világban a csend olyan nyelvvé válik, amelyet csak kevesek érthetnek meg.

Talán az, aki a csendet választotta, olyan bölcsességgel bír, amely képes mindent kimondani anélkül, hogy egyetlen szót is ejtene.

A csend nem a szavak hiánya, hanem egy jelenlét, amely mindent felülmúl.

 

Egy nap elmegyek anélkül, hogy mindent elmondtam volna...

 

Angyali üzenet: A lélek békéje a csendben születik

Drága lelkek! Zárjátok ki a világ zaját, és merüljetek el a csendben. A csend nem üresség, hanem a Mennyei jelenlét kapuja. Ha figyelmesen hallgattok, szívetekben megszólal az isteni hang, amely vezet és vigasztal benneteket.

A természet suttogása, a szellő érintése, a madarak éneke mind az Univerzum szeretetét hordozza. Engedjétek, hogy ez az energia átjárjon, és harmóniát hozzon életetekbe!

A csend a lélek kapuja

Amikor csendben vagytok, lelketek rezonál a mennyei békével. Ekkor érzitek igazán, hogy nem vagytok egyedül. Isten fénye ott van mindenhol – a nap sugaraiban, a víz csillogásában, a szívetek dobbanásában.

A lelketek bár tele van mindig kérdésekkel, de a válaszokat mindig belül találjátok. A csend az a szent tér, ahol a lélek megnyílik az isteni sugallatok előtt, és befogadja a teremtő energiát.

Isten mindig ott van veletek

Bárhol jártok, az isteni jelenlét kísér benneteket. Nem kell keresnetek Őt, mert mindig ott van a szívetekben. Ha bizonytalanságban vagytok, forduljatok a benső fényetekhez, és megérkezik a válasz. Az élet viharaiban is ott ragyog bennetek a béke fénye. Legyetek tudatában annak, hogy soha nem vagytok egyedül! Mi angyalok mindig őrködünk fölöttetek. Áldott utat kívánok neked angyali szeretetemmel és fényemmel!

Írta/Átadta: Sandal-Bárány Tünde Nikoletta

 

Most kellene igazán megállni ...

Lehet, hogy most is éppen úgy rohansz, mintha az egész életed egy végtelen bevásárlólista lenne. A karácsonyi csillogás, a fények, a zenék ott vannak körülötted, de te mégsem vagy ott, ahol lenned kellene. Bent vagy a saját fejedben, a cikázó gondolataid zakatolásában és labirintusában.

Pedig most kellene igazán megállni és érezni a lágy fenyőillatot, a friss mézeskalács kellemes ízét, a gyertyák pislákoló fényének gyöngédségét, vagy a forralt bor melegét.

 

Ez a pillanat nem arról szól, hogy mit kell megvenni, elintézni, végrehajtani.

Hanem arról, hogy egyszerűen csak vagy. Mint egy apró, törékeny hópehely, ami csak lebeg, csak létezik, míg lassan földet ér.

A szeretet nem rohanás, nem is egy elvárt teljesítmény, hanem egy nagy adag csendesség a lelkedben. Egy apró mozdulat. Egy tekintet, ami átölel. Egy érintés, ami hazakísér.

 

Nézd csak meg azoknak az arcát, akiket szeretsz. Most van itt az ideje, hogy valóban velük légy. Ne csak fizikailag, hanem a lelkeddel is. Mert a karácsony nem csak néhány nap az évben, hanem egy állapot. És te most benne vagy, ebben a varázslatos és törékeny pillanatban.

...szeretettel...

 

Rási András

(test- és lélekgyógyász)

Ez egy mély érzés: szeretni úgy, hogy semmit sem várunk cserébe...

 

Kedves Igazság Kereső!

Ma egy olyan témáról szeretnék beszélni, amely gyakran inspirál engem – a feltétel nélküli szeretetről. 

 

Azt mondják, hogy amikor valakit feltétel nélkül szeretünk, kapcsolódunk egy nagyobb szeretethez, önmagunk isteni lényegéhez. Ez egy mély érzés: szeretni úgy, hogy semmit sem várunk cserébe. Mégis, mindannyian tudjuk, milyen nehéz ez, igaz?

Amikor adunk és nem várunk érte semmit, érezzük, hogy a szívünk megnyílik. De az igazi kihívás akkor kezdődik, amikor rájövünk, hogy sokszor mégis vágyunk valamire cserébe – legyen az egy mosoly, egy elismerés, vagy egy kis hála. Ez természetes, hiszen emberek vagyunk. Azonban a feltétel nélküli szeretet arról szól, hogy megtanuljuk szeretni és adni pusztán a kapcsolódás öröméért. 

Íme mód arra, hogyan fejlesztheted a feltétel nélküli szeretetet:

1. Oszd meg a szereteted

Amikor adsz, tedd fel magadnak a kérdést: „Mit adhatok úgy, hogy ne várjak érte semmit cserébe?” Ha így teszel, közelebb kerülsz a Teremtőhöz és érezheted az Ő fényét. Ez egy mély folyamat, amely erősebbé teszi a kapcsolatunkat a szeretet forrásával. 

2. Engedd el a ragaszkodásaidat 

Amikor ragaszkodunk dolgokhoz – akár anyagi javakhoz, akár elvárásokhoz –, eltávolodunk a tiszta szeretettől. Minél inkább elengedjük azt az elképzelést, hogy „hogyan kellene lenniük a dolgoknak,” annál szabadabban tudunk szeretni feltétel nélkül és hagyjuk, hogy minden úgy történjen, ahogy történnie kell. 

3. Dolgozz az egóddal 

Az egónk azt súgja, hogy elvárhatunk valamit cserébe a szeretetünkért. De amikor igazán szembenézünk önmagunkkal, felismerjük, hogy valójában nincs szükségünk semmire ahhoz, hogy adhassunk. Elég jelen lenni, szeretni, és adni, anélkül hogy bármit viszonzásul kérnénk. 

4. Gondoskodj magadról

Ahhoz, hogy másokat szeretni tudjunk, először magunkkal kell rendben lennünk. Nem önzőség időt szánni magadra, hogy feltöltődj. Épp ellenkezőleg, amikor jól vagyunk önmagunkkal, még többet tudunk adni a körülöttünk lévőknek.  Ezért ne felejts el pihenni, törődni magaddal, és figyelni a saját szükségleteidre. 

5. Szeresd magad a hibáiddal együtt 

Senki sem tökéletes és ez így van rendjén. Mások feltétel nélküli szeretetéhez hozzátartozik, hogy megtanuljuk elfogadni és szeretni önmagunkat is, minden hibánkkal együtt. Fogadd el magad olyannak, amilyen vagy, és ajándékozd meg magad azzal a törődéssel, amit másoknak is adsz. 

Mindenki átmegy ezen a folyamaton, amikor megtanulja, mit jelent a feltétel nélküli szeretet. Ez egy utazás, tele felfedezésekkel és személyes fejlődés pillanataival. 💖

Ne siettessük magunkat – a szeretetet, akárcsak az életet, lépésről lépésre tanuljuk meg.

Sok szeretettel,

Bartus Gyula

Készítsd el úgy lelked otthonát, hogy szeress ott élni...

 

"Úgy kell most berendezni a lelkünket a közelgő hideg télre, mint az otthonunkat.

(...) Legyen a lelked egy olyan hely, ahova jó lesz hazatérni fáradtan, átfázva. Készítsd el úgy lelked otthonát, hogy szeress ott élni, legyen számodra menedék bármit is hoznak a borongós napok."

 

(Lőrinczi Emese)

A nyugalom a lélek legnagyobb ajándéka...

 

A nyugalom a lélek legnagyobb ajándéka, egy finom érintés az égtől, amely akkor talál ránk, amikor leginkább szükségünk van rá. Nem erőltethető, nem sürgethető – mint egy halk szellő, úgy érkezik, és betölti szívünk legmélyebb zugait. Ez az isteni ajándék arra emlékeztet, hogy a béke nem a külső körülményekből fakad, hanem belülről, abból a csendből, amelyet magunkban hordozunk.

 

Lelkünk nyugalma abban a pillanatban születik meg, amikor képesek vagyunk megállni, elengedni a félelmeinket, és hagyni, hogy a szeretet és a hit csendesen átöleljen minket. Ez a nyugalom az élet viharai közepette is képes megvilágítani az utunkat, mint egy gyertya, amely sötét szobában is fényt hoz.

 

Az isteni béke nemcsak megpihenni tanít, hanem bízni is: bízni abban, hogy minden hullámvölgy után újra megtaláljuk a harmóniát, mert lelkünk legmélyén mindig ott van a csend és az erő forrása.

 

Vigasz a léleknek