A jelen már a múlt színeivel rajzolódott meg...

 

Ha most szürkének látod a világot, ne feledd: minden vihar után előbújik a fény.

A jelen már a múlt színeivel rajzolódott meg, de a holnap üres vászon – te döntöd el, milyen színekkel fested tele.

 

Lupás Adrienn

kívánom, hogy legyen részünk lélektől lélekig élményében..."

"Kívánom a falusi estéket, az esti miséket... Amikor nagy pelyhekben hull a hó, vagy amikor dermesztő hideg van... Amikor templomba belépéskor tisztelettudóan leemelik a férfiak a fejükről a báránybőr sapkát, és bőrcsizmájukat összeütik az ajtó előtt, így szabadulva meg a rárakodó hótól, latyaktól...

Igen, kívánom a meleget árasztó otthont, a kályhában pattogó tűzet, a derűs estéket. A ráérős, kártyázó, borozgató szomszédokat, akiknek társasága felvillanyozza az estét. Akikkel az ember megoszt jót és rosszat, így könnyítve kölcsönösen az élet terhein...

Igen, kívánom a kis házakat, a meleg lelkű embereket akik mellett nem fázik az ember. Ebben a rohanó és idegeket felőrlő világban kívánom, hogy legyen részünk elcsendesedésben, a lélektől lélekig élményében..."

 

/Czernay Hajna/

A csendes támogatásod a legnagyobb ajándék...

 

Ernest Hemingway egyszer azt mondta: A legsötétebb pillanatainkban nem megoldásokra vagy tanácsokra van szükségünk. Amit igazán keresünk, az az emberi kapcsolódás – egy csendes jelenlét, egy gyengéd érintés. Ezek az apró gesztusok tartanak meg, amikor az élet terhe elviselhetetlennek tűnik.

 

Kérlek, ne próbálj meg megjavítani. Ne akard átvenni a fájdalmamat, és ne űzd el a sötétségemet. Csak legyél mellettem, miközben megküzdök a saját viharaimmal. Légy az a biztos pont, amelyhez nyúlhatok, miközben igyekszem rátalálni az utamra.

 

A fájdalmam az én terhem, a harcaim az én küzdelmeim. De a jelenléted arra emlékeztet, hogy nem vagyok egyedül ebben a végtelennek és olykor félelmetesnek tűnő világban. Csendes, de annál erősebb üzenet ez: hogy szerethető vagyok, még akkor is, ha összetörtnek érzem magam.

 

Amikor eltévedek a sötétségben, itt leszel velem? Nem mint megmentő, hanem mint társ. Fogd a kezem, maradj velem, míg felkel a hajnal, és emlékeztess arra, hogy elég erős vagyok.

 

A csendes támogatásod a legnagyobb ajándék, amit adhatsz. Ez a szeretet segít, hogy újra rátaláljak önmagamra, még akkor is, ha pillanatokra elfelejteném, ki vagyok.

Feltétel nélkül szeretni...

"Igenis kell, hogy lelkünkben mindig gyermekek maradjunk. Nevetni, játszani, őszintén adni. Feltétel nélkül szeretni és hinni abban, hogy valóban szép a világ."

 

(Baráth Noémi)

A Remény és kitartás üzenete, egy átalakuló világban...

 

A Remény és kitartás üzenete, egy átalakuló világban:

 

Valami megváltozott. Érezni lehet a levegőben, látni az arcokon, hallani az utcák zajában. A világ furcsa hely lett, átalakulóban van minden, amit eddig ismertünk. Az emberek kérdéseket tesznek fel, válaszokat keresnek, de sokszor csak a bizonytalanság marad. Néha úgy tűnik, mintha a dolgok szétesnének körülöttünk. A régi rend, a megszokott struktúrák lassan eltűnnek, és mindannyian érezzük, hogy valami új van születőben, de még nem tudjuk pontosan, mi lesz az.

 

Ezekben az időkben könnyű elveszíteni a reményt, könnyű bezárkózni, magunkra maradni a félelmeinkkel és kérdéseinkkel. De van valami, ami mindig itt van, és ez az egymásba vetett bizalmunk. Ha segítjük egymást, ha képesek vagyunk megfogni egymás kezét a legsötétebb órákban is, akkor van esélyünk egy jobb jövőre. A világ most lehet, hogy furcsa és kiszámíthatatlan, de mi vagyunk azok, akik meghatározhatjuk, hogyan lépünk tovább.

 

A nehéz idők arra emlékeztetnek minket, hogy nem vagyunk egyedül. Még ha el is különítve érezzük magunkat, a közös célok, az emberi kapcsolatok összekötnek minket. A világ sokféleképpen átalakulhat, de az, hogy törődünk egymással, nem változik. A közös kitartás, az, hogy meghallgatjuk egymást, és támogatjuk a másikat, az igazi erőnk. Ez nem egyedül az egyének harca, hanem egy közös út, amit együtt járunk végig.

 

Most, amikor minden bizonytalan, emlékeznünk kell arra, hogy az egyén ereje sokszor a közösségben található meg. Ha összefogunk, ha egyetlen célra fókuszálunk – hogy jobbá tegyük a jövőt – akkor együtt képesek leszünk kitartani. Az együttérzés, a szeretet és a remény mindig erősebb, mint a félelem és a zavar. Együtt könnyebb megbirkózni a nehézségekkel, és ha közösen lépünk előre, akkor minden változás új lehetőségeket is hozhat.

 

A jövőnket közösen építjük, és bár most nem látjuk tisztán, hogy mi vár ránk, mindig ott van az esély, hogy jobbá tegyük azt. Törődjünk egymással, álljunk ki egymásért, mert így minden hullámvölgyben ott lehet a remény, hogy a vihar után tisztább lesz az ég, és újra felragyoghat a fény. A világ most talán furcsa és kihívásokkal teli, de bennünk van az erő, hogy a változásban is megtaláljuk az esélyt, és hogy együtt jobbá tegyük mindannyiunk jövőjét.

 

jegyzet, EnigmaZoli

Ők azok, akik a jóságban hisznek...

 

A legkedvesebb emberek nem olyannak születtek, hanem az élet formálta őket olyanná. Ők azok, akik oly sok mindent átéltek az élet során, akik saját magukat húzták ki a sötétségből, akik minden veszteségből tanulságot kovácsoltak.

A legkedvesebb emberek nem csak léteznek – ők azok, akik úgy döntenek, hogy meglágyulnak, ahol az élet próbálta megkeményíteni őket.

Ők azok, akik a jóságban hisznek, mert első kézből tapasztalták, miért olyan szükséges az együttérzés.

Ők azok, akik első kézből látták, miért olyan fontos a gyengédség ebben a világban.

 

(Bianca Sparacino)

Az én világom

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az én világom

 

Az én különleges világomba csak az juthat be,

akinek szívében a szeretetnek van elég helye,

s akinek lelkében sosem terem ártó gyűlölet,

sem kártékony rosszindulat, mely haraghoz vezet.

 

Az én különleges világomat csak az érti meg,

akiben mások iránt van még kellő tisztelet,

és van embertársi becsület, segítőkészség,

ami fájdalomban, bajban a legnagyobb érték.

 

Az én különleges világomban nem sok ember van,

de aki ott van, az mind-mind pótolhatatlan,

mert ezek az emberek, olyan emberek,

akiknek szívében túlcsordul az életszeretet.

 

Én ebben a különleges világban érzem jól magam.

Itt tudatosul bennem, velem minden rendben van,

mert az vagyok ma is, akinek megteremtett Isten,

aki sosem fog megváltozni, marad mindig ilyen.

 

Én minden jólelkű embert szeretettel várok,

abba a különleges világba, amit gyönyörűnek látok,

gyönyörűnek, szépnek, mert csak azok vannak benne,

akik hozzám hasonlón vannak megteremtve.

 

Amíg élek, az én különleges világom mindig nyitva lesz,

azok előtt, akik kitartók, akik reménnyel teltek,

mert hisznek abban, hogy egy nap az egész nagyvilág,

olyan lesz, mint egy összetartó, szerető család.

 

Ki szerető emberek között él, annak lelkivilága

sosem torzul el, hiszen mindenki csodásnak látja,

mindenki azt látja, hogy ez egy gyönyörű, csodálatos világ,

mert minden ember hallja a másik szíve szavát.

 

(Kun Magdolna)

Ne siess úgy!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Riczu Joli

Ne siess úgy!

 

Pereg a perc, pillanat illan,

múlik az idő, tovaszáll.

Ne siess úgy életed útján,

hisz így is rohan a világ!

 

Állj meg és hallgasd,

hogy dobban a szíved,

oly jó, hogy élhetsz,

és van, ki hazavár!

 

Öleld, akit szeretsz,

mert veled lehet,

éld át minden percét,

boldog így lehetsz!

 

Ülj le a fűbe,

lásd, nyílik a virág!

Érezd az illatát,

bódító violák!

 

Bámuld a csillagod

nyári éjjelen,

dúdold a dallamot,

mit a szél zenél!

 

Örülj, hogy volt tegnap,

jöhet még holnap,

ajándék minden nap,

mit boldogan élsz.

 

Az életed kincs,

hálás légy érte!

Nem sietsz úgy már,

ha ezt megérted.

Az érzések és a hangulatok fontosak...

 

"Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk. Pénz, pálya, haladás, siker, munka (...) Az érzések és a hangulatok fontosak, melyek lelkünket színezik s a lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk."

 

(Wass Albert)

KEDVES...

 

Van a magyar nyelvben egy szó, melynek nincs párja a világon. KEDVES. Sem az angol,sem a francia, sem a német, sem a spanyol nem bír ezzel a szóval. Amikor azt mondja valakire vagy valamire, hogy KEDVES, ez már magában foglalja a mosolyt, amit jelenlétével szívünkre és arcunkra varázsol. Azt a szép, meleg érzést, ami nem csupán elviselhetővé teszi, de megszépíti körülöttünk a világot valami egyszerű, bűvös érzelmi varázslattal.

 

(Wass Albert)

Hogy mi az a "rossz"?

 

Hogy mi az a "rossz"?

 

Bármit megváltoztathatsz, bármit jóra fordíthatsz, bármit elkezdhetsz, bármit megvalósíthatsz. Csak teremtened kell.

 

A háború nem valami. A háború a béke hiánya. Nem a háború megszüntetésével kellene foglalkozni, hanem a béke megteremtésével.

 

A félelem sem valami. A félelem a hit hiánya. Nem a félelem megszüntetésével kellene foglalkozni, hanem a hited megtalálásával.

 

A szenvedés sem valami. A szenvedés a boldogság hiánya. Nem a szenvedést kell csökkenteni, hanem a boldogságot felismerni.

 

A betegség sem valami. A betegség is csak az egészség hiánya. Nem a betegséggel kellene foglalkozni, hanem az egészséggel...

 

Ne a negatív dolgok megszüntetésével foglalkozzatok, hanem a pozitív dolgok felismerésével.

 

Ne a rosszat pusztítsátok, hanem a jót teremtsétek!

Csak teremts, teremts, teremts...

 

És akkor szép lassan minden rossz eltűnik az életedből.

És akkor szép lassan megváltozhat a VILÁG!!

 

Szabó H Andrea

 

Életfestők

A leghosszabb perc, az Élet maga

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A leghosszabb perc, az Élet maga

 

Onnantól válsz Szabaddá...

Amikor benned megszületik a Csend.

A Nyugalom.

A Béke.

Légy nyitott a világ történéseire.

A történésekre a szívedben.

Tárd ki a karjaidat az Ég felé.

És...

Élvezd a Jelen Pillanatait!

Egy perc az élet.

Egy hosszú perc...

 

Frenyó Krisztina

 

Törődnünk kell másokkal, mert a világ nem ér rá megállni és meglátni a bajt...

 

Törődnünk kell másokkal, mert a világ nem ér rá megállni és meglátni a bajt. Az örömöt se. A világnak az a dolga, hogy pörgesse az idő kerekét, és néha botot akasszon a küllők közé, hogy észrevegyük, rossz felé haladunk. Ilyenkor kellene megtorpannunk, hogy meglássuk, amihez vakok vagyunk. Hagynunk kellene, hogy lassan megérintse szívünket az emberek sóhaja. Ki kellene nyújtanunk kezünket a földre hullókért, ahelyett, hogy bambán tovább haladunk. De mintha hályog ülne a lelkünkön. Ezt a hályogot kellene már levakarni, hogy ne éljünk tovább közömbösen és érzéketlenül. Ez lenne az ember mindennapi feladata a világban. Ez, ha nem lenne gyáva és önző.

 

(Imre Hilda)

“Hinned kell abban, hogy a legjobb még hátra van...

 

“Hinned kell abban, hogy a legjobb még hátra van. Hogy hozzon ez a szeszélyes élet bármit, a csoda, amit neked szán, a tiéd lesz. Hinned kell abban, hogy ez a szürke világ is ezer színt tartogat, és te is látni fogod. Hinned kell abban, hogy az élet nem csak kudarcok sora, hanem egyszer végre felemel, és nem enged el magától. Hinned kell abban, hogy létezik igaz szeretet, olyan soha el nem múló. Hogy lesz egyetlen sziklád, egy mentsvár, aki nem kérdez, de átölel, ha fáj még az élet. Egyszerűen hinni kell, hinni, bárhogy fáj, mert másként elvesztünk. Mindannyian.”

 

(Todorovits Rea)

"A világon három dolog létezik!

 

"A világon három dolog létezik!

Az Én dolgom.

A Te dolgod.

Meg Isten dolga!

Ha mindenki a maga dolgát teszi és azzal foglalkozik, akkor van rend a világban! "

 

(Byron Katie)

Merengek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Merengek

 

Merengek, ülök az enyhén kopott, kék fotelben,

odakint az úton autók szaladnak,

nézem a fák hajladozó ágait,

nem tudom mikor éreztem utoljára magam ennyire szabadnak.

 

A Nap cinkosan kacsint be a frissen pucolt ablakon,

sárguló levelek is lesik délutáni csendem,

mélyeket lélegezve élvezem a semmit,

és tudom, ez most így van rendben.

 

Ma nem rohanok, semmi nem fontos,

hagyom, hogy átjárja a lelkem a nyugalom,

nem akarom megváltani ma sem a világot,

csak a bennem lévő belső világba utazom.

 

(Dóró Sándor)

A döntés a TE kezedben van. Mindig választhatsz!

 

Gyógyító oldás - Most választok, megtöröm a lehúzó mintákat, kaput nyitok a változásra!

Kell egy nagy adag bátorság és erő, hogy legyen merszünk szembenézni azokkal a tévhitekkel, lehúzó mintákkal, amik béklyóként tartanak vissza attól, hogy belépjünk Fénysorsunk kapuján.

Mindegy honnan kaptuk, kitől hoztuk - esélyek ők, tanítók az ébredésre, a változásra, hogy évezredes ősi mintákat hagyjunk magunk mögött. Mert ezek a minták nem az isteni utunkat szolgálják, nem a lelkünk ébredését, örömét szolgálják. Hanem még abban az állapotban tartanak, hogy ítélkezünk önmagunk felett, így ezzel az ítélettel nézzük a világot is és elválasztódunk a szeretet energiájától.

Olyan csodálatos korszakban élünk most, mert bár a felszínre törnek a régi minták , sokszor még azt érezzük, le is húznak minket- valójában esélyt kapunk arra, hogy GYÓGYÍTÓK legyünk. Önmagunk gyógyítói. És gyógyulásunkkal őseinket, elődeinket is a szeretet áramlásába vonjuk. S begyógyítsuk karmikus léleksebeinket is.

A döntés a TE kezedben van. Mindig választhatsz!

Felszabadítod magad a világi tükör bántó képe alól, mely csak azt mutatja hogyan bánsz magaddal és megengeded, hogy a valódi szeretet létállapotát tapasztald meg?

Elengeded, hogy mások véleménye, elvárása, rólad alkotott hamis képe irányítsa az életedet...? Vagy végre a szeretetet választod, és teljes hittel követed a Te isteni utad? Megéled és megengeded, hogy az legyél, aki vagy?

Akkor is, ha ez azzal jár, hogy elveszíts másokat...és átalakuljon minden körülötted?

Amit most veszteségnek gondolsz, lehetőség.... Lehetőség az átalakulásra, a fejlődésre, az új életre. Az örömre.

Bátorság kell, erő és hit, hogy megmutasd a világnak ki vagy valójában - letéve a megfelelés álarcát.

LÉGY AKI VAGY! Öleled magadhoz csodálatos isteni lényedet. Tapasztalni jöttél... játsz hát és élj szabadon - s ne ítéld olyan keményen önmagad.

Törj meg minden olyan régi mintát, ami elválaszt ettől. - 

( Sándor Judit)

Idővel az ember megérti...

 

“Idővel az ember megérti, hogy minden történés a fejlődését szolgálja.

Minden ember, aki bántott, csupán feladatát teljesítette, szembesített önmagammal.

Az ember egyszer megérti, hogy a biztonságot nem keresnie kell, hanem megtalálnia önmagában. Mindegy, ki mit mond, a valóság a tettekben nyilvánul meg.

Az ember idővel megérti, hogy a szerelem nem egy hatalmas fellángolás és testi vonzalom, hanem egy lélekben létrejött szövetség, melyben önmagát találja meg. Rájön, hogy az igazi szerelem nem feszültséget és félelmeket hoz, hanem biztonságot és megnyugvást.

Idővel rájövünk, hogy az IGAZ emberek nem bántanak, nem aláznak, hanem biztatnak és támogatnak.

Megértjük, hogy a sors mindig azokat az embereket veti elénk, akik hordozzák a fejlődésünkhöz szükséges információkat. Minden embernek saját valósága van, attól még ő nem rosszabb vagy jobb. Csupán más.

Az ember idővel megérti, hogy nem kell mindenkit szeretnie. Elég elfogadni embertársainkat olyannak, amilyenek ők, bocsássunk meg nekik, ezzel már meg is oldódnak karmikus feladataink.

Az ember megérti, hogy az igazság sokszor csak a lelkünkben létezik, hiszen a fizikai világ teljesen mást mutat.

Idővel megtanul bízni az érzéseiben, hinni lelkének, és tisztában van vele, hogy senki más nem tudhatja, mi a jó neki, mint saját maga.

Az ember idővel megérti, hogy mindig van választási lehetősége. Mindegy, mi történt a múltban, ma mindent újraírhat. S ha megváltoznak érzései a régi eseményekről, változik a múltja, s nem lesz hatással a jövőre.

Az ember megérti, hogy mindegy, ki mit mond, csak az a biztos, amit ő megtesz. Hogy nem alapozhatja jövőjét a másik ember szavára, s nem hibáztathat mást élete alakulásáért. Ha rossz döntést hoz, nem fél kijavítani azt.

Nem beletörődik, hanem bátran változtat irányt. Tudja, ha semmit nem tesz, minden marad a régi.

Az ember idővel rájön, hogy egyedül érkezett ebbe a világba, s egyedül távozik. Hogy e két esemény között mi történik, kizárólag tőle függ. Senki nem tudhatja, mennyit tölt itt, ezért a jelenben él, kiélvezi léte minden pillanatát.

Idővel az ember megérti, hogy nem az a fontos, mit hozott a bolygóra, hanem az, mit hagy maga után...”

 

(Guzsik-Mohácsi Viktória)

Ezt vidd a Világnak. Fény és Szeretet takarót ...

 

„Őrangyalod szállt hozzád, szeretettel ölel át. Repültök felfelé, hol nincs idő, nincsen tér. Mutatja ragyogó Fényeket: Nézz körül, ez életed! Légy boldog!- súgja, miközben együtt nevet, táncol, énekel veled. Engedd, hogy szeressen. Ezt vidd a Világnak. Fény és Szeretet takarót terítsd oda hol bánat, szomorúság van.”

 

Szent Mihály aforizma

Mindenben van szépség, de nem mindenki látja meg.

 

Angyalaid elárulják, mi a boldogságod kulcsa

Angyalaid most elárulják, mit kellene észrevenned annak érdekében, hogy végre boldog legyél.

Mindenben van szépség, de nem mindenki látja meg.

Angyalod azt üzeni: vedd észre a szépséget. Azt, ami körülötted van. Nemcsak a környezetedben, hanem a benned élő emberekben is. Hidd csak el, mindenben és mindenkiben van szépség. Csupán észre kell tudnod venni.

Ez a boldogságod kulcsa.

Így nemcsak a negatív dolgokra fogsz koncentrálni, hanem képes leszel meglátni a jót is. Amikor meglátod valakiben a szépet, meg fogod tudni látni a jót is. Akármennyire is gonosznak, rossznak tűnjön valaki, akkor is ott lakozik benne a szépség és a jó.

Ha igazán akarod, észre fogod venni és ez segíthet jobbá tenni a kapcsolataidat és elhinnéd: nem is olyan rossz ez a világ.

Áldás!