Egy kvantumugrásba lépünk a tudatba, hogy mennyi idős pazarlás.
Hát nem kellemes elhagyni a régit? Ismert kettősség, elválás, önmagunk és mások elítélése, amelyek még nagyobb elválást, sarat, fájdalmat és szenvedést és még többet okoztak
Mindez ott lesz az arcunkban, kétségbeesetten küzdünk azért, hogy életben maradjunk és ne essünk szét teljesen.
A lelked mélyén ismeri a helyes utat. Beismeri, hogy nincs visszaút. Már nem vágyik régi szerepekre, Dávid régi játékaira és hódító, régi erőszakos taktikákra. Tudja, hogy valójában nincs verseny. Nincs szükség alkatrészre. Nem kell másokat meggyőzni arról, hogy jobb vagy, okosabb stb. Vagy bárki más.
A lelked emlékezik az egységre, az egységre, a harmóniára, a békére.
A lelked a transzcendentális szeretetre, a mély gondoskodásra, az összefogó közösségekre emlékszik, mivel tudja, hogy nincs szükség határokra, nincs harcra, nincs hazugságra.
Amikor átlátszó vagy és becsületesen és szeretettel élsz, nem kell semmit sem titkolnod, sem elrejtened magad.
Lépj be az új emberi fajba, ahol minden lélek a maga egyediségében ragyog, és szeretettel járul hozzá az egészhez. Ahol nincs szükség politikusokra, vallásra, intézményekre és mindenkire, aki szeret játszani, oszd meg és uralkodj, elítél, túljárj egymás eszén meg minden
Az új emberiség értékeli az őszinteséget, a szeretetet és a becsületességet, az egységességet és az egységességet.
A becsületességre vágyik.
Az egyetemességet keresi.
Tisztel minden életet és életformát, ápolja a Földet, és mindent, ami belül és körülötte és fölötte van. Megtiszteltetés a lelkének.
Mégis, az az Új ember, az Új Föld először megtalálja benned önmagát, mielőtt nélküle élnél.
Ezért olyan fontos ez az idő.
Mit választasz?
Folytatni a nyomorúság régi földjeit, vagy végre meggyógyulni, és az új teremtés nagyszerűségévé válni?
A döntés a tiéd.
Judit Kusel
