Vedd körül magad kizárólag szerető emberekkel...

 

Élj félelem nélkül. Ne félj a kortól, a jellemedtől; eljön az a pillanat, amikor az ember egyszerűen megszűnik félni.

Ne siess. A bölcs kínaiak egyszer azt mondták: ha hosszabb életre vágysz, élj lassan.

Vedd körül magad kizárólag szerető emberekkel. Jutalmazd meg önmagad minden alkalommal, amikor legyőzöl valami kellemetlent.

 

Ne szégyelld a könnyeidet — fakadjanak akár fájdalomból, akár boldogságból.

Ne ragadj le a diétáknál: nem az számít, hogyan nézel ki, hanem az, milyen a lelked.

 

Mára már megértetted, hogy nem a cigaretta és nem a bor öl, hanem a rossz dolgok — a harag, az irigység, a féltékenység és még annyi más. Ha ezek mélyen beléd ivódnak, úgy tekintsd: a vég már ott ólálkodik.

 

Írj szép szavakat. Olvasd fel őket hangosan. Jegyezd meg, gyarapítsd újabbakkal és újabbakkal, mert sajátos módon valóra válnak. És a hab a tortán: minden jó, tiszta gondolatra vagy kimondott szólamra egy beteg sejt elhal a testedben, és helyébe egy új, egészséges születik. Ez pedig már maga a csoda…

 

(Alain Delon)

 

Kedves Igazság Kereső!

„Ha ma megkérdeznék: boldog voltál?”

Van egy gondolat, amely ha egyszer elér hozzád, nem enged többé ugyanúgy élni.

Egy kép, amely nem ijesztgetni akar, hanem felébreszteni.

Képzeld el:

Meghaltál.
Az emberek elkísértek az utolsó utadon.
Elmondták az utolsó „viszlát”-ot.
Valaki még mindig sír a koporsód mellett.
A fedél lezárva. Csend. Hideg. Vége.

És abban a pillanatban…
a koporsó fedele kinyílik.

Fény esik az arcodra.

És egy hang — legédesebb hang amit valaha hallottál— megszólal:

„Adhatok neked még egy életet. Még egy esélyt.
De előbb válaszolj egyetlen kérdésre.
Igen… vagy nem.”

A kérdés pedig ez:

„Boldog voltál ebben az életben, amit éltél?”

Nincs mellébeszélés.
Nincs kifogás.
Nincs „majd holnap válaszolók”.
Csak te vagy… és az igazságod.

Ha IGENT mondasz → felkelsz.
Ha NEM → a fedél örökre bezárul.

Ez kemény kérdés...

...úgy vágott mellkason, hogy percekig csak ültem, a gondolataim súlyától mozdulatlanul.

Nem akarok eljutni oda, ahol azt kell mondanom: „Nem.”

Nem akarom eltemetni a saját életemet, miközben még élek.

Nem akarom végignézni, hogyan telik úgy az életem, hogy nem voltam jelen benne.

Nem akarok úgy élni, hogy a végén azt érezzem: több volt bennem, de sosem engedtem meg magamnak.

Megfogadtam, amit az ember ritkán mond ki önmagának... mindent megteszek azért, hogy egyszer tiszta szívvel mondhassam: „Igen. Boldog voltam.”

Azóta másképp élek, mert megértettem: ha én nem törődöm a saját életemmel, senki nem teszi meg helyettem.

Ez az én hozzájárulásom a világhoz: élni egy életet, amely méltó arra, hogy éljem.

Amely inspirál.

Amelyben nem csak létezem — hanem élek.

És most te jössz...

Ha most, ebben a pillanatban kérdeznék meg tőled:

„Boldog voltál?” 

Mit mondanál? Igen… vagy nem? Nem kell nagy döntés.

Gyakran elég egyetlen csendes felismerés: 

„Mostantól nem csak túlélni akarok — élni.”

 

Szeretettel,

Bartus Gyula

Radiesztézia Mentor

 

Csak figyelj befelé és halld meg a lelked szavát...

 

Az életben az egyik legnehezebb dolog az ember számára a türelem.

A türelem egyrészt maga a csend. Ez kell a boldog élethez.

A csendben kapjuk meg azokat a válaszokat, azokat az útmutatásokat, amikre mi valójában vágyunk.

Olyan ez, mint amikor egy felsőbb erő vezetne bennünket, akit hívjunk most szellemnek, a saját felsőbb énünknek.

Ő nem szavak útján terel bennünket, hanem érzelmek útján.

Ezért annyira fontos, hogy egy ember érezze azt, hogy a jelen életében például mi az, ami nem komfortos számára, mi az, ami visszahúzza, ami gátolja azt, hogy a valódi személye a felszínre tudjon törni.

Egészen addig, amíg nem így élünk, addig mások életét éljünk, az ő akaratukat teljesítjük be.

Aztán szép lassan majd életünk végéhez közeledve ráébredünk arra, hogy mások erdőjében vágtuk a fát a miénk pedig még majdnem érintetlen.

 

Mindenki számára adott a boldog élet. Nem kell vezekelni, bűnhődni és a hibáink, kudarcaink hatását sem kell mindennap bűntudattal átitatva megélnünk.

Csak figyelj befelé és halld meg a lelked szavát.

Először butaságnak tűnik, majd félelmetesnek, aztán jönnek a tiszta gondolatok, az abból eredő döntések és azon kapod magad, hogy minden megváltozott körülötted. Az emberi kapcsolatok, lehet a munkád, vagy akár az egész életminőséged.

Már nem az leszel, aki eddig voltál, mert már önmagad vagy a saját életedben.

 

Zsóri Péter

“Az embernek önmagában kell otthonra lelni...

 

“Az embernek önmagában kell otthonra lelni, különben a helyváltoztatás csak menekülés a megoldatlan félelmek elöl. Amíg ilyenek vannak valakiben, bárhová mehet, nem találhat békét a valódi megmérettetéseinek megoldása nélkül. Tíz éve járt nálam egy tehetős ember, aki körbeutazta a világot. Sokcsillagos szállodák, nagy autók... Annyit mondott: mindenem megvan, mégis boldogtalan vagyok. A belső béke hiányában mindig ez lesz a végeredmény. Mert az anyagi világgal csak anyagi biztonságot lehet szerezni, boldogságot soha.”

 

(Csernus Imre)

Mindannyian képesek vagyunk átvenni az irányítást az életünk felett...

 

Mindannyian képesek vagyunk átvenni az irányítást az életünk felett függetlenül attól, hogy milyen nehézségekkel néztünk szembe a múltban.

 

Ez azért is fontos, mert az élet tele van kihívásokkal, sőt olykor megpróbáltatásokkal, amelyek gyakran hajlamosak rávenni minket arra, hogy inkább a múltunk rabjai legyünk. Az elkövetett hibáink, sikertelen vállalkozásaink vagy esetleges csalódásaink mind olyan terhek, amelyeket cipelünk magunkkal, „ők” pedig akadályoznak bennünket abban, hogy előre haladjunk. Most van itt az ideje, hogy megszabaduljunk ezektől a láncoktól, és újraépítsük az életünket.

 

Hogyan tehetném ezt meg? – kérdezheted.

 

Először is, fontos tudatosan elengedni a múltban történteket. Nem tudod megváltoztatni azt, ami már megtörtént, de képes vagy átértelmezni, hogy ezek az események milyen hatással vannak rád a jelenben.

Ahelyett, hogy a hiányosságaidra vagy a sikertelenségeidre fókuszálnál, találj lehetőséget a megélt pillanatokban, amelyekből tanulhatsz, és olyan erősségeket fedezhetsz fel, amelyek előre visznek téged.

 

Másodszor, vedd át az irányítást a jövőd felett. Ne várd, hogy a dolgok maguktól alakuljanak ki. Ne engedd, hogy az élet csak úgy elhúzza melletted a lehetőségeket. Dönts és cselekedj az álmaidért. Vállalj kockázatokat, lépj ki a komfortzónádból és tarts ki a céljaid mellett, még akkor is, ha nehézségekbe ütközöl.

 

Emellett pedig tartsd szem előtt, hogy mindig van választásod. A körülmények nem lesznek állandóan kedvezőek, de reakcióid és hozzáállásod határozzák meg, hogy hogyan éled meg ezeket. És ha tudatosan választod a pozitív hozzáállást, a kitartást és a céljaid iránti elkötelezettséget, akkor a siker nem maradhat el.

 

...szeretettel...

 

Rási András

(test- és lélekgyógyász)

A legnehezebb nap is rejt valami kincset...

 

A február egyszerre hozza el a tél csendjét és a tavasz közeledtét. Kint még hidegen indul a reggel, de a nap már egyre többször előbújik, melengeti szívünket, emlékeztetve arra, hogy a remény mindig fényesen ragyog. Így van ez az életünk különleges helyzeteiben is: néha úgy tűnik, hosszú a tél, de mindig ott él a remény a szívünkben, hogy előbb-utóbb megérkezik a feloldozás, a valamivel könnyebb időszak. A várakozás, vágyakozás mellett azonban ne felejtsünk el hálát adni a jelen pillanatban megélt örömökért és ajándékokért! A legnehezebb nap is rejt valami kincset, csak nyitott szívvel kell járnunk, hogy rátaláljunk.

 

Fény van a lelkedben...

 

 

“Ha az élet túl nehéznek tűnik, a világ pedig reménytelennek, maradj bátor. A legjobb ajándék amit másoknak adhatsz körülötted, az a saját bátorságod, az, hogy ragyogsz, segítesz, felemelkedsz, hogy hű vagy ahhoz, aki lenni szeretnél, és képes vagy szeretni, akármi történik is.

Légy bátor, mert ebben rejlik a világ legnagyobb ereje.(…)

Fény van a lelkedben: ugyanaz a fény, amely életet ad mindennek, ami körülvesz.”

 

(Jennifer Healey)

Boldog vagyok így...

 

"Megszoktam, hogy kevéssel élek, nem vezetek autót, nem szeretem az ékszereket, addig hordok egy pár cipőt, amíg szét nem esik, úgy öltözöm, ahogy jön. Boldog vagyok így. Azt mondják, a világ azoké, akik korán kelnek. Ez nem igaz. A világ azoké, akik örömmel kelnek fel."

 

 

MónikaVitti (1931 - 2022)

És nem engeded magadat lehangolni...

 

" Ha a sötét felhő mögül előbújik a nap, az ég "földerül". És amikor rájössz, hogy a fény benned van, derűs leszel. És nem engeded magadat lehangolni. És ha belépsz valahová, ott derültség lesz. Felderültség. Hajnalhasadás!

A mi istenünk kacag! Nem azért, mert lát minket -azon akár sírhatna is-, hanem mert a derű a lényéhez tartozik. Amikor azt mondta: "Legyen világosság" - a sötétséget fényre derítette, és innen kezdve a derű az élet alaptermészetévé vált. "

 

(Müller Péter)

Aranyosi Ervin: Egy cseppnyi ház

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aranyosi Ervin: Egy cseppnyi ház

 

Egy cseppnyi ház az erdő szélén,

előtte kis patak szalad.

Távol a világ csúf zajától,

ahol a szív boldog, s szabad.

 

Elvonultan a nagyvilágtól,

a lélek csendben megpihen.

Körül ölel a csend varázsa,

nincs ennél szebb, én így hiszem.

 

Apró kis kunyhó, átkarolva,

pihen a természet ölén,

a földi mennyország csodája

éled a zöld erdő tövén.

 

Egy cseppnyi házban, teljes élet,

amit élők vesznek körül.

Veled élnek és élni hagynak.

Ahol a lélek él, s örül.

 

Változás-OM

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Változás-OM

Nemrég még zajos világban éltem.
Ma menekülök a hangos helyekről.
Nemrég sokat beszéltem.
Ma zavarnak a fölösleges szavak.
Nemrég élveztem a teljesítményt.
Ma örülök a saját kiteljesedésemnek.
Nemrég nem volt fülem a csendre.
Ma csak a csend titokzatos zizzenéseit hallom.
Nemrég mások figyelmét élveztem.
Ma élvezem saját megfigyeléseimet.
Nemrég sokat tapasztaltam.
Ma megtapasztalom az egyet.
Nemrég a világnak éltem.
Ma élem a világomat.
Nemrég sokan vettek körül.
Ma körbe veszem magam egyediekkel.
Nemrég akartam vezetni.
Ma megköszönöm a vezetést.
Nemrég én voltam mindenben.
Ma mindenben önmagam vagyok.
Nemrég mentem az élet útján.
Ma haladok az utamon.
Nemrég napokban, években éltem.
Ma örülök a pillanataimnak.
Nemrég vártam a csodára.
Ma megköszönöm a mindennapi csodákat.

Nagy Judit

A jó emberek szívében mindig ott ragyog valami különleges...

 

A jó emberek szívében mindig ott ragyog valami különleges: Isten mosolya. Ez a mosoly csendes, szelíd erővel kíséri őket minden lépésükön. Nem látványos, nem hivalkodó, de ott van a tekintetükben, a szavaikban, a tetteikben. Ez a mosoly képes megvilágítani a legborúsabb napokat, erőt adni a fáradt szíveknek, és reményt ébreszteni ott, ahol már csak csend lakozik.

 

A jó emberek kísérve vannak, mert Isten jelenléte nemcsak körülöttük, hanem bennük is él. Ez az erő nem ítél, nem sürget – csak figyel, megért és emel. Velük lenni olyan, mint otthonra találni: békességet és szeretetet árasztanak, amerre csak járnak.

 

Vigasz a léleknek

Azért érdemes élni, ami most történik...

"Azért érdemes élni, ami most történik. Nem a tegnapért nem és nem a holnapért. A mostért."

 

(Mike Greenberg)

Minden nap egy csoda...

 

"Minden nap egy csoda, és újrakezdés is egyben. Csupán észre kell vennünk… és hagyni, hogy lopja be magát a szívünkbe. Egy kávé, egy jó könyv...

Ajándék az élet, hatalmas ajándék.

Éld örömmel!"

 

(Czernay Hajna)

Biztos vagyok benne...

 

“Már nem hiszem, hogy a nagy pillanatokat keresem az életben. Most inkább az egyszerű pillanatok tesznek széppé egy napot. Mint ahogy a nap felkel, a hold táncol, a szél énekel, a levelek mozognak, a gyerekek nevetnek, a zene szól, a pillangók szállnak, a mosolyok megmaradnak... és én itt vagyok, hogy tanúja legyek ezeknek az apró, gyönyörű dolgoknak. Biztos vagyok benne, hogy ez az, ami boldoggá és békéssé teszi az életet.”

 

(S. C. Lourie)

URAM, KÖSZÖNÖM NEKED

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

URAM, KÖSZÖNÖM NEKED

 

Annyi mindenért kell köszönetet mondanom,

bár sok ezernyi imával még mindig tartozom Neked.

 

Őszinte lelkemet úgy is csak te ismered,

nem is kell, hogy elmondjam neked.

Csak tudd, mégis!..

Köszönöm az életem, amit

egyszerűen, de mégis élhetek.

Köszönöm hogy láttatod velem

mindazt a szépet, mi köröttünk terem,

és engeded nekem, hogy mindig ott legyek,

ahol szükség van rám és segíthetek.

Köszönöm Neked a szenvedéseket,

a bánatot, a fájó könnyeket,

Hisz mindig tudod, mit miért teszel.

 

Valamit biztosan most is tervezel,

mert látod, ahogy lassan s csendesen,

lelkem bús köpönyegét magamról levetem.

 

Látod, hogy örülni tudok fűnek, fának, minden virágnak,

és hálásan köszönöm, hogy átadhatom magamat még ezernyi újabb csodának! 

 

Ámen

 

(schrancz Erika)

Táplálni csak azt szabad...

 

"Egyetlen fájdalmat, szorongást, kétséget sem szabad hosszú ideig dédelgetned a lelkedben. Mert az élet értelme a derű. Táplálni csak azt szabad, ami virágzásnak indult. Ami hervad, azt el kell engedni."

 

(Müller Péter)

 

Az embernek naponta egy kicsit zenét kellene hallgatnia, olvasnia kellene egy kicsit, szépirodalmat, költészetet, és látnia kellene egy szép képet, festményt, hogy a világi gondok ne tüntethessék el azt a szépséget, amelyet Isten az emberi lélekbe ültetett.”

 

(Johann Wolfgang von Goethe)

 

A szeretetnek otthona van...

 

"A szeretet olyan, mint a meleg kabát, sosem fázol benne. Legyen kint bármilyen zord a világ, a kabát átölel és melegen tart.

Nem engedi, hogy fázzon a lelked, mosolyt csal az arcodra akkor is, ha távol jársz. A szeretetnek otthona van. Lépj be rajta, és érezni fogod. Ahol szeretnek, ott meleg az élet. Meleg a mosoly, mert őszinte és lüktet a lélek, mert ereje van. Másként ragyog bent a nap, és a szél zúgása is üzenetet rejt. Mert szeret. Mert átölel a világ, hiszen érzed, nem vagy egyedül benne. Az egyetlen érzés, ami nem törhet, nem szakadhat, és el sem lopható. Az egyetlen, ami képes legyőzni a lehetetlent, és hidat építeni oda, ahol part sem létezik. A szeretet az egyetlen, ami képes legyőzni a halált, az esendőséget és az árulást.

Ha igaz. "

 

(Todorovits Rea)

 

Az én világom

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az én világom

 

Az én különleges világomba csak az juthat be,

akinek szívében a szeretetnek van elég helye,

s akinek lelkében sosem terem ártó gyűlölet,

sem kártékony rosszindulat, mely haraghoz vezet.

 

Az én különleges világomat csak az érti meg,

akiben mások iránt van még kellő tisztelet,

és van embertársi becsület, segítőkészség,

ami fájdalomban, bajban a legnagyobb érték.

 

Az én különleges világomban nem sok ember van,

de aki ott van, az mind-mind pótolhatatlan,

mert ezek az emberek, olyan emberek,

akiknek szívében túlcsordul az életszeretet.

 

Én ebben a különleges világban érzem jól magam.

Itt tudatosul bennem, velem minden rendben van,

mert az vagyok ma is, akinek megteremtett Isten,

aki sosem fog megváltozni, marad mindig ilyen.

 

Én minden jólelkű embert szeretettel várok,

abba a különleges világba, amit gyönyörűnek látok,

gyönyörűnek, szépnek, mert csak azok vannak benne,

akik hozzám hasonlón vannak megteremtve.

 

Amíg élek, az én különleges világom mindig nyitva lesz,

azok előtt, akik kitartók, akik reménnyel teltek,

mert hisznek abban, hogy egy nap az egész nagyvilág,

olyan lesz, mint egy összetartó, szerető család.

 

Ki szerető emberek között él, annak lelkivilága

sosem torzul el, hiszen mindenki csodásnak látja,

mindenki azt látja, hogy ez egy gyönyörű, csodálatos világ,

mert minden ember hallja a másik szíve szavát.

 

(Kun Magdolna)

Aranyosi Ervin: Amíg még ragyog a Nap

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aranyosi Ervin: Amíg még ragyog a Nap

 

Még ragyog a Nap,

még nevet az ég,

még gyümölcseit lerakja eléd,

még nem ez a vég,

a fény is elég,

még érzed a világ szeretetét.

 

Még rólad is szól,

a szív válaszol,

még kicsúszhatsz karmai alól,

még lehet esély,

hogy boldogan élj,

az álmokra még talán válaszol.

 

Még ősz van csak,

de a világ belefárad,

már nem virul,

nyomasztón nyomja vállad,

de képes lehetsz meglátni a szépet,

ha elhiszed, hogy rólad szól az élet!

 

Még nevet az ég,

és ragyog a Nap,

még megélhetsz csodás álmokat,

Még van rá esély,

hogy szépet remélj,

csak már a szíved fáj sokat!

 

Még szólhat a dal,

még lehet zenéd,

még lehet az álom gyönyörű szép.

Még ne add hát fel,

mert még élni kell,

még érzed a világ szeretetét.

 

Eljött az ősz,

s a lelked belefáradt,

az élet súlya

nyomasztón nyomja vállad,

még képes lehetsz meglátni a szépet,

ha elhiszed, hogy rólad szól az élet!