KedvesMnek.....
Megbotlott a nap az égen,
fodros felhők peremébe,
már hiába kapaszkodott.
Sugarai rád hullottak,
álltunk fénylő égbolt alatt,
mellettünk szellők futottak,
s neked aranylott a hajad.
Én elakartam mondani,
de csak álltam és néztelek,
nem voltak arra szavaim,
hogy milyen nagyon szeretlek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése