Bene L. Krisztián
Ott vagyok, ahol velem vagy!
Ott vagyok a szemedben, az az apró fénytörés,
mi szerelmet varázsol, fakó kételyekkel.
Mosolyodba görbülő, idilli rejtőzködés,
szuszogásod díszletében, mézédes neszekkel.
Ott vagyok a tenyeredben, ahogy én is hordalak,
ahogy én magasztalom, ékes mivoltodat.
Elraboltad rég a lelkem, s lelkeden raboltalak,
viselném a jót, s a rosszat, viselném gondodat.
Ott vagyok a dallamokban, a kettőnk közös dallamán,
nem nyugszik a szerelemünk, minket soha el nem hagy.
Érezném a csókod, szavad örökkön hallanám,
mert ott vagyok én igazán,
ahol te is velem vagy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése