Bene L. Krisztián
Én úgy szeretlek!
A mosolyodat fürkészem,
mert olyan jó, hogy nekem szól.
Hogy benned él már egy részem,
s velem vagy, ha elalszol.
Lelked melegét csodálva,
ami olyan szép, és békés.
Egymás szívét formálva,
úgy megy mint a légzés.
Elvarázsol a jelened,
s ahogy szeretsz engem.
Ahogy kiejted a nevemet,
s ahogy a tiédet kiejtem.
Megköszönni tehetem,
de a szó itt kevés lenne.
Hiszen annyira szeretem,
hogy a szívem dobog benne.
Remélem hiszel nekem,
a szívednek, szemednek.
Hát bújj most hozzám csendesen,
hisz tudod!? Én úgy szeretlek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése