Hajnali áldott pillanat

 

Hajnali áldott pillanat

Karinthy szavaira
Világosodik az éjjel,
Most a bűn és fájdalom
Nem ér el.
Olyan áldott pillanat ez,
Melyből oly rég volt már részem,
Halk neszek sincsenek,
Csak csendet látok,
Hallok és érzek,
Megnyugvás tölt el,
Minden rendben lesz,
Nem aggódok most semmin,
Hisz szeretetből fakadnak
A legtöbbször tetteim.
S bár magányos e hajnal,
Sok szív dobban értem,
S hiszem, megtalálom angyalom,
Kivel megoszthatom létem.

Derűs mosoly indul
Lelkem legmélyéről,
Minden rendben van.
Hajnalodik, s szívemben
Most a Nap kél föl.

Sírnak fent az égiek,
Zúgnak villámaik,
Én kiállok, és az ég felé tekintek,
És várlak, hogy aláhullj megint
Az égből jelenésként,
Fényességként életembe,
Égi könnyek közt várlak,
Várom szívedet,
Hallgatod, mit látok,
Nézed, amit érzek,
Ám ebből mi az, amit elméd
Tökéletes titokként ért meg?
Jöjj hát haza hozzám,
Ölelj át kedvedre!

Én a viharban is látom fényed,
S látlak jövőmben, jelenemben.

Tóth Gábor (T.G.)