Adj magadból valamit!
Valami olyat, ha az élet mégis elsodor emlékezzen az ember!
Egy emléket, szép felejthetetlen képeket, egy mosolyt, egy huncut pillanatot!
Hagyj egy szép pillanatot minden nap, mert az embernek sajnos nem biztos a holnapja! Jöhetnek érte, és elviszik majd messzire, oda, hol várnak majd rá, de hozzád sajnos a földre már nem!
Hagyj egy szép írást, mit szívesen olvass majd mindenki más!
Írd be magad abba a nagy könyvbe, hogy emlékezzenek milyen ember voltál!
Én egy mosolyt hagyok, s egy szép gondolatot!
Csak azt kívánom, hogy mindenki lelje meg az igazi társat, a boldog pillanatot egy jó baráttal!
Én már megleltem, és minden pillanatot boldogan életünk meg!
Egy emléket, szép felejthetetlen képeket, egy mosolyt, egy huncut pillanatot!
Hagyj egy szép pillanatot minden nap, mert az embernek sajnos nem biztos a holnapja! Jöhetnek érte, és elviszik majd messzire, oda, hol várnak majd rá, de hozzád sajnos a földre már nem!
Hagyj egy szép írást, mit szívesen olvass majd mindenki más!
Írd be magad abba a nagy könyvbe, hogy emlékezzenek milyen ember voltál!
Én egy mosolyt hagyok, s egy szép gondolatot!
Csak azt kívánom, hogy mindenki lelje meg az igazi társat, a boldog pillanatot egy jó baráttal!
Én már megleltem, és minden pillanatot boldogan életünk meg!
Csodás pillanatot mindenkinek!
(Lona)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése