A várakozás örökkévalósága...
Minden
napon, minden óra minden percében meg kell bizonyosodnom arról, hogy
bírom-e még szerelmesem szemében azt a tetszést, amit ő kihívott
belőlem és bír az én szememben. S erről meg is bizonyosodhatom, mert
amint eljő a pillanat, még szebbnek lát és még jobbnak
látom, mint ahogyan gondolta, mint ahogyan gondolhatom. Az egymásra
találás élményében ez állandóan megtörténik, miközben semmi nem
változik, holott minduntalan másként történik ugyanaz velünk. Az
egymásra találás élményére azonban mindig újra várni kell. A várakozás
örökkévalósága pedig nem is lenne elviselhető, ha nem tartalmazná az
egymásra találás szünetjelét: nélküle nem múlik el az idő, üresre telik
a hiányától; úgy megsűrűsödik vele, akárha megállna velünk. Az egymásra
találás örömében a kölcsönös tetszés üli a nászát, és ez a várakozás
minden kínját elfeledteti. Tíz évet, száz évet is feledtet.
(Nádas Péter)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése