Purzsás Attila:
Összebújva veled
ismét itt a fekete sereg
rút felhőként lebeg
fejünk felett a tél
gyászinduló érces károgás
sötét varjúruhás
didergés érkezett
megidézném az elmúlt nyarat
de már hideg arat
termése rideg jég
vacog bennem minden gondolat
valami fojtogat
belém fagyott a csend
bevackolom magam télire
szerető szívedbe
s leszek lágy dobbanás
szorosan összebújva veled
ékes szavak helyett
ajkunk csókkal mesél
beborít szerelemrengeteg
többé nem rettegek
ölelésed megvéd
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése