Vallomásra küldöm a szívemet néked
Vallomásra küldöm a szívemet néked,
Hangtalan szavakkal mesél szép meséket.
Lehunyt két szemedre én hozok majd álmot,
Olyan szépet, amit még senki se látott,
Visszahozom néked, ami egyszer elment,
Jégvirágos estén bódult tavasz reggelt.
Vallomásra küldöm, ami szép és jó van,
Orgonavirágban, halk muzsikaszóban.
Néked adok mindent, ami szép van bennem,
Kezed bársonyára rácsókolom lelkem,
S hogyha szavad nincsen, akkor is megérted,
Van az úgy, hogy néha a szívek beszélnek.
Szövegírók:
Skoday László
Magyari Imre Károly
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése