EL KELL INDULNI…
Sokszor mondják, sok helyen. Életünk során számtalanszor halljuk ezt a rövid, de annál ütősebb mondatot.
El kell indulni a gyermeknek, miután botladozva feláll.
El kell indulni az életünk színes útján.
El kell indulni, amikor valami már nem szolgál.
El kell indulni, a fájó könnyek után.
El kell indulni, hogy egyszer megérkezhessünk oda, ahol a szívünk biztonságot talál.
Elindulunk és először vissza se nézünk. Hajt a kíváncsiság, a vágy, az új dolgokba vetett remény, a szeretet beteljesedését ígérő látomás. Mert látomás mindig van. Úgy hívják, Isteni sugallat. Talán üzennek nekünk, vagy mi üzenünk magunknak… Egy képet kapunk a jövőnkből, melybe ha belekapaszkodunk, akkor valóban megérkezhetünk.
Indulás, elindulás, a szívből kiindulás, szeretettel virágzás. Szeretetből felállás, szeretettel elindulás. Egy utazás, mely során a legnagyobb csatákat mindig magunkkal vívhatjuk, és közben mindvégig tudjuk, hogy szívünk mit diktál. S amikor már feladnád, az Isteni sugallat újra irányt mutatva szeretetet kínál.Nehéz időnként a látomáshoz hűnek maradni. Nehéz időnként hinni, bízni és újra remélni. Időnként könnyebb lenne a saját útról letérni, s eltévedve azt mondani: “Nem tudom mi történt velem, észre sem vettem, hogy már nem hajt a szívem!” … de mi értelme így az életnek?
Gondolj most vissza és emlékezz! Van egy kép, mely csak a Te szívedben jelent meg. Melyet csak te kaphattál meg. Emlékszel? Ott él a szívedben, életet lehel időnként a testedbe. Forrósággal tölt el, hogy megérkezhess! El kell indulni, újra felállni, újra hinni és remélni, újra szeretni, és a beteljesedésben újra virágozni! El kell indulni, vagy egyszerűen csak vissza kell találni!
S, hogy mi a nyereség? Visszakaphatod önmagad belső erejét. Visszakaphatod a szíved éltető fényét. Meghallhatod az Isteni sugallat békességét. Újra az lehetsz, aki a szívedben él.
Végtelen szeretettel: Dömötör Aletta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése