Akarod?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Akarod?

Úgy ölelj, mint még soha mást
Csókodban legyen forró vallomás
Bőrödtől pezsdüljön vérem
Testedben, értem, lángoló tűz égjen!

A lobogó tűz ha csitul, kedves
Két szemed könnytől nedves.
Összeforrt ajkunk oldhatatlan.
Testünkön az éjszaka a paplan

A kora hajnali derengésben
Nyugodt, szép vonásaid nézem
Mozdulsz, és átölel két karod
Maradjunk így örökké, akarod?

(Vári Józsefné)