Ha nem lennél…

Ha nem lennél…

Ha nem lennél, én sem lennék az, ki ma vagyok.
Nem ragyognának ily szikrázó fényesen a csillagok.
Nem látnám a fényt, mi bevilágítja nappalom,
Nem érezném a csókot, mely édes nyomot hagy ajkamon.

Ha nem lennél, sosem éltem volna át e csodát,
Hisz mindeddig csak kerestem a boldogság nyomát.
Nyomodba azonban nem érhet már senki
Mert míg szívem dobog, nem szűn meg szeretni.

Ha nem lennél, már megszűnne létezni a világ.
Érezni akarom szívdobbanásod egy egész életen át.
Érezni a kezedet, amint lágyan simogat,
Ölelésed nélkül ne múljon el nap.

Ha nem lennél, sötéten borulna rám az éj.
Kísértene a magány, mi senkit nem kímél.
De megtaláltalak, egem legfényesebb csillaga
Öröm, mámor, boldogság – nem engedlek el soha!


(Ábrahám -Hörömpő Andrea)