Dallam a csendben
kívántam, akartam gyöngyöző vágyadat,
mely ölelte testem minden ívét,
lelkem is dalolta kezed érintését.
Ahogy átadja a Nap magát az éjnek,
én is úgy adtam át testem tenéked.
Szemünk tétován egymásba olvadt,
egymáséi lettünk, mind hold és csillag.
Megadtam magam örökre és végleg,
maradjon ez így, suttogva ennyit kérek.
Szerelmünk legyen dallam a csendben,
vágyunk gyümölcse fény a sötétben.
(Dénes Enikő)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése