Szegő Judit:
Te érted?
Csend van, és elgondolkodtam.
Sötét az éj, és jó hosszan
váltakozik valóság, és álom.
Rád gondolva megtalálom
talán a magyarázatot...
Nézd, az a csillag, hogy ragyog ott!
Te máshol, én meg itt fekszem.
Álom vagy az éji csendben.
Nem tudom, hogy vagy-e nekem,
miért jössz szembe mindig velem?
Nemtudomok és miértek...
S ez mind teérted!
Te érted?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése