Kormányos Sándor:
Megvallottam...
Az éjszakákból nyúlsz utánam,
emlékek ágya tested,
az álmok mögül jössz felém, hogy
fejed vállamra fektesd.
A némaság az, mit rám ölelsz,
de suttogok majd benned,
hogy tudd, a szavak szégyenét már
emlékek ágya tested,
az álmok mögül jössz felém, hogy
fejed vállamra fektesd.
A némaság az, mit rám ölelsz,
de suttogok majd benned,
hogy tudd, a szavak szégyenét már
megvallottam a csendnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése