Néztem őt.
Figyeltem minden egyes mozdulatát, a legkisebb vonásait is. A szemét ahogy a fények játszanak benne, az arcát mikor észre veszi, hogy nézem és grimaszol, a száját ahogy széles mosolyra húzódik.
Csak néztem komoly tekintettel... mert az igazság az, hogy ilyenkor én vagyok a legboldogabb ember a világon.
Szeretlek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése