A szív emlékei
Hiányoznak a gondtalan gyermekkori évek.
Régi cseresznyefánk, melyre rigó rakott fészket.
S hiányoznak, azok a boldog nevetések,
melyek elhitették velem, hogy csodás ez az élet.
Hiányzik nagyapám megdorgáló hangja,
mely néha a könnyeket szemeimbe csalta,
s hiányzik nagymamám, kinek Istenáldott lépte,
tövisekbe futó lépteim kísérte.
Hiányoznak mindazok, kik egykor velem élték át,
gyermeki éveimnek dacos korszakát,
amelyben bizonyosnak véltem a magam igazát,
akkor is, ha voltak kik ezt váltig cáfolták.
Felnőtt fejjel már rádöbbentem én is,
hogy szíveinkben hordjuk a gyermekkor emlékit,
így akármilyen gyorsan múlnak el az évek,
múltunk megmarad gyönyörű emléknek.
(Kun Magdolna)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése