Lejkoné Kristóf Olga:Vadvirágos rét
"Lüktető zöldben
megkapaszkodom,
hajamba hulló
vadvirágszirom."
Színekbe bújva
tavasz integet,
de ravaszkodik...
becsap, hiteget.
Ámuló jókedv
birtokába vesz,
kis idő múlva
csordul az eresz,
hófödte táj sem
ritka idegen
- mínuszok jönnek
fázón, hidegen.
Mégis tavasz van...
lelkem felvidul,
éltető napfény
arcomra pirul.
Madár csicsergő
hangja messze száll.
Győz a tavaszi,
vadvirágos táj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése