Egy fáradt nap estéje
Figyelem ahogy fáradtan hátradőlve,
a válladra boruló álmot legyőzve,
szelíd mosollyal simogatod a kezem,
és csendben elmeséled mi történt veled.
a válladra boruló álmot legyőzve,
szelíd mosollyal simogatod a kezem,
és csendben elmeséled mi történt veled.
Hajad néha kisimítod a szemedből,
vágyakozás sugárzik tekintetedből,
szerelmes szavakat suttognak e percek,
csak beszélj, hangod átöleli lelkemet.
Lassan a hold is ágyat terít magának,
másnap reggelre a napnak fordít hátat,
lágy szellő simogatja meztelen vállunk,
néma testőrként őrzi mézédes álmunk.
(Magdolna Léhi)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése