2019. április 25., csütörtök

Hiszem és tapasztalom...


Hiszek az egészen megmagyarázhatatlanul, bennem felmerülő, boldog érzéseim, megéléseim gyógyító és tápláló erejében... amennyiben a pillanatban, ahol épp helye és ideje van, ki tudom fejezni őket. Azokban, amik úgy istenigazából átjárnak, amik az adott pillanatban a legtisztább belső valóságom, még akkor is, ha egy pillanatra esetleg megkérdőjeleződik bennem, hogy hogy lehet ez, mi zajlik épp bennem... mi történik épp velem, hogy gondolhatom, érezhetem ezt. És függetlenül attól, hogy akinek mondom, üzenem, szánom és küldöm, esetleg semmi reakciót sem ad rá.... vagy bármilyet is ad. Ez a helyzet bármi lehet, bárhol, bárkivel szemben előfordulhat. Hiszem és tapasztalom, hogy mikor lelkem, szívem nyitva van és szeretetből, elismerésből, elfogadásból nyilvánul meg, ezek a legyógyítóbb, legkörbeölelőbb, leginkább falakat lebontani képes megnyilvánulásaim. Már nem fogok megijedni attól, hogy az egész testemet átborzongató, életre keltő boldog érzéseimet, megéléseimet kifejezzem. Már nem fogok megijedni attól, hogy más mit tud ezekkel kezdeni. Már tudom, hogy boldog, belső megéléseim az én legmélyebb igazságom.  

(Molnár Évi) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése