Szívem zenéje
A zene olyan,
mint tengernek habja,
körülvesz,
elandalít,
elrepít oda,
hová szíved visz,
hová madarak röpítenének el.
Elmerülsz a hangok
lágy hullámaiban,
s a mélyből feltörő
pezsgő örvények
színes viharában.
Ez a zene,
mely véredből véredbe
ömlik,
újjászüli álmod,
s ott állsz újra
egy új világra várva.
Ó végtelenek zenéje,
fürödjek benned
míg élek,
ne hagyj el,
s aztán én is legyek
egy vigasztaló dal,
egy fénysugár
ott fenn,
a csillagporos égen.
mint tengernek habja,
körülvesz,
elandalít,
elrepít oda,
hová szíved visz,
hová madarak röpítenének el.
Elmerülsz a hangok
lágy hullámaiban,
s a mélyből feltörő
pezsgő örvények
színes viharában.
Ez a zene,
mely véredből véredbe
ömlik,
újjászüli álmod,
s ott állsz újra
egy új világra várva.
Ó végtelenek zenéje,
fürödjek benned
míg élek,
ne hagyj el,
s aztán én is legyek
egy vigasztaló dal,
egy fénysugár
ott fenn,
a csillagporos égen.
(Dobay Ferenc)
"suhanó felhők őrzik a titkot
VálaszTörlésmerre tűnt el
ki bújt el itt-ott
merre vitte a tél szelét
vizek felett
merre kergette
a téli nagy hideget"
"simogató fények őrzik a titkot
VálaszTörléshonnan érkezett
ki tűnt fel itt-ott
ki fakasztott a fákon
pattanó rügyeket
ki súgta meg nekünk
az élet újjá született"