Ragaszkodás
Már épp elég veszteség ért ahhoz,
hogy minden tünékeny pillanathoz,
amit még itt ez az alkonyat hoz,
ez a szép, parázs-sugaras este,
amely rőt selymét arcomra ejtve
fényt szikráztat könnytelen szemembe;
és hiteget még kicsinykét, mintha
elpazarolt időm fölülírva
életem végén új kaput nyitna,
és ott várna rám valami: bármi,
amit érdemes volna még látni,
akár Vakon is, és megtalálni.
A lényeget lelkem rejtekében,
s otthonra lelni a mindenségben;
szóval valamiképpen úgy érzem:
már épp elég veszteség ért ahhoz,
hogy ragaszkodjak a pillanathoz,
amit ma itt ez az alkonyat hoz.
hogy minden tünékeny pillanathoz,
amit még itt ez az alkonyat hoz,
ez a szép, parázs-sugaras este,
amely rőt selymét arcomra ejtve
fényt szikráztat könnytelen szemembe;
és hiteget még kicsinykét, mintha
elpazarolt időm fölülírva
életem végén új kaput nyitna,
és ott várna rám valami: bármi,
amit érdemes volna még látni,
akár Vakon is, és megtalálni.
A lényeget lelkem rejtekében,
s otthonra lelni a mindenségben;
szóval valamiképpen úgy érzem:
már épp elég veszteség ért ahhoz,
hogy ragaszkodjak a pillanathoz,
amit ma itt ez az alkonyat hoz.
(Bieber Mária)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése