Parázs

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Parázs

Háborgó emlékek, ezeregy látomás,
Szürkébe áztatott eleven lángolás.
Tántorgó világkép, eltévedt szárnyalás
Szenvedély földjéből dallal telt álmot ás.

Lázadni, büszkeség máglyáján égni el,
Vagy némán tűrni, mit lelkem már nem bír el?
Lenni, ki voltam rég, reménynek telében,
Válni még valóbbá tisztább, hűbb mesében?

Kábulat medréből sikerrel úszni ki,
Hinni egy szebb jövőt és azzá válni, ki
Hajnalok meséjét még ma is elhiszi,
Távoli csillagok fényével hirdeti.

(Horváth Csenge)