Olyan vagy nekem...

 

Olyan vagy nekem...

Olyan vagy nekem, mint a lágy tavaszi szellő,
előbb körbetáncol, átölel, majd bársonyával átsző.
Simogatja lelkem, mint arcom a meleg
napsugarak.
S már boldog mosolyomból szikrázó fényt fakaszt.
Lelkembe fonod a tavaszt, gyönyörű színes
álmokat.
Nem kell megérints! Átjársz, mint egy Édes
gondolat.
Szívembe költöztél és énekelsz nekem kedves
titkokat.
S ha nem szólsz, lelked beszél helyetted, fülembe
dúdolja szíved dallamát.
S ez olyan nekem, mint egy vallomás, amit nem
ért meg senki más.
Én csak csendben hallgatom szíved titkait, ebből
szövöm kettőnk Édes álmait.

 

 

(Cs. Juhász Anita)