Kinek szívében még nyár van

Kinek szívében még nyár van

Nem lehet öreg, kinek
szívében még
nyár van.
Akinek fényétől egy másik
szív dobban.
Ki tavaszt varázsol a hideg,
jeges télbe.
Csodákat ad a világból, fényt
a sötétségbe.
Reményt a holnap
álmodóinak.
Szeretetet annak, ki tőle vár
vigaszt.
S néha talán ő maga sem
hiszi,
hogy van valaki,
ki igazán szereti.
Reggel, mikor
harmatos a hajnal.
Ha ráköszönt kedves
madárdallal.
Amikor a nap
fényében fürdik.
Akkor is, ha
felhő mögé tűnik.
Az éj sötét, hideg
magányában.
A holdfényes
csillagfény árjában.
A ráncokat csak
ránk teszi a kor,
de ha a szív szeret,
mint a por, lepereg,
s már csak boldog
perceket rajzol.
Már nincs se idő,
sem kor,
csak a szeretet,
mely
mindenért kárpótol.

(Cs. Juhász Anita)