" Néha olyan jó lenne...

" Néha olyan jó lenne ismét egy kicsit gyereknek lenni... és figyelmen kívül hagyni a nagyvilágot! Nem törődni azzal, hogy miért kéne... vagy miért nem kéne mosolyogni... nem mérlegelni... csak kacagni teli torokból, szívből... őszintén... mindenkire! Milyen szép is volt, amikor még gyerekek voltunk! Ámde... felnőttként sem szabad elfelejteni a mosolyt... a csipetnyi lelkesedést... a gyermeteg izgatottságot, mit magaddal hoztál azokból a pajkos évekből! Mindig kezdd a napot egy hatalmas mosollyal! Nézz a tükörbe és mosolyogj... érezd, milyen különleges és csodás napra ébredtél! Tudod, a mosoly erőssé tesz... és úgy hat mint a tűz! Megválthatod vele a világot és magasra juthatsz! Nagyon magasra! Nincs az a kőszikla, melyet ne tudnál megmászni! Semmi de semmi nem állhatja el az utad! Hiszen a mosoly a szívedből fakad... S ha egyszer rámosolyogsz a világra, másnap ezer mosollyal köszön vissza! "

(Cservik Andrea)