Boldogóra
Jó lenne Veled még több óra,
Nevetve feledve sorsunkat.
Megállítva időt parancsszóra.
Nem számolni a perceket.
Bekötni szemét a Napnak,
Hogy ne tudhassa mikor kel.
Becsapva Holdat, csillagokat.
Ragyogjanak be fényükkel.
Szorosan testedhez bújva,
Elnézni alvó arcodat.
Karjaidba bevackolódva
Ölelni át a Szerelmet.
Lehunyt szemű pilládnak,
Suttogni vallomást, verseket.
Csitt! Álmodj csak! S álmodnak
Tündérleánya én legyek!
Kezemmel végigsimítva...
Ébrenlét ez? vagy képzelet?
Ajándék! Hisz minden óra
Ezer csodát rejt - Kincseket!
(Bíbor Kata)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése