Várakozás éjjele

 

Várakozás éjjele

Ahogy fogynak a májusi napok,
Több éjen hosszan fenn vagyok,
Álmodnék én, de még nem merek,
Vár még feladat, nincs még "vége lett".
Vár még a jó idő, a napsütés, fuvallat,
Pihenést hozó, s éjjeli nyugalmat.

Vár még, de most még nem jött el.
Csendes az éj, már mindenki elpihent,
Én vagyok csak itt, meg a csillagok,
Pedig tudom, a reggel robogni fog.
Én nem hunytam még álomra szemem,
Rád gondolok, de nem vallom úgy sem meg...

Nem vallom be, mit gondolok, érzek,
Sálamon illatot hagyott kezed,
Vánkosommá fogadtam válladat,
Hozzád bújnék, de tudom, nem szabad.
Csillagos éjen te már rég lecsuktad szemed,
Én ébren vagyok, és várom ébredésedet...

(Árnyék és Fény)