Szeretlek…..
Most még itt vagyok melletted, fogom a kezed….. Néha nem érted, amit mondok, pedig a szeretet nyelvén beszélek, az igazságot tükrözöm….. Sokszor, sokáig figyeltelek…. Elmélkedtem rólad…..a lelkedről…. Ma már tudom, ahhoz hogy felfigyelj a mondataimra, meg kell teremtenem a pillanat hangulatát, a megfelelő légkört, az azonos frekvenciát…..
Eljön az idő, mikor létezésem okán már nem leszek melletted….. Ekkor majd emlékem felidézi tudatalattidból a meg "nem halott" szavakat, a meg nem értett mondatokat……
Ott, akkor, térben és időben, az elültetett igazság feléled és szárnyra kap….. Léted lényegét megértve, felfogod a valóságot! Érzékeled, TE a mindenség egy apró kis része vagy, egyedi, megismételhetetlen CSODA…..!
Fényed, lelked lámpása, vakítóan beragyogja az egész univerzumot……
(Siloám Neo)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése