A benned élő gyermek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A benned élő gyermek

Adj helyet a benned élő gyermeknek,
A föl-föltörő emlékeknek,
Melyek réges-rég feledésbe merültek,
Mégis oly fontos részei életednek.

Álmomban újra kisgyermek voltam,
Játszottam, játszottam, játszadoztam.
Az emberek elől gyakran kuckókba bújtam.
Ott mindig egy álomvilágban voltam.

Most is gyakran kuckóba vágyom,
Mert ott felszabadult, s nyugodt az álmom.
Ott megszépül a múltam, s minden álom,
S eltűnik belőle minden korlátom.

Ott újra előtör a gyermeki láng,
Önfeledtség, szeretet, kíváncsiság.
Ott minden álmom beteljesül,
Újra gyermek vagyok ott... magamon... legbelül.

(Vígh Lilla)