Csendes Érintés
Ha belépsz abba a csendbe, ahol élek,
minden, ami szürke volt, fénybe öltözik.
A pillantásod, mint egy halk dallam,
amit csak a szívem hallhat,
és ettől megrezdül minden.
Az érintésed – több, mint csupán érintés:
hullámok, melyek partokat formálnak,
kavicsokat simítanak,
de a szívem szikláját is
szelíden homokká oldják.
Nem beszélünk. Minek is?
Minden szó csak megtörné a csendet,
amit magunkra öltöttünk, mint egy régi,
meleg takarót.
Csak nézlek, és tudom, hogy veled vagyok:
nem a világban, hanem a lelkedben.
Amikor hozzám hajolsz,
az idő eltűnik,
ajkad könnyű, mint a nyári éjszaka friss illata,
és elhozza az álmainkat, a holnapot,
és azt a végtelen, hangtalan ígéretet,
hogy a szerelmünk sosem ér véget.
Aurora Amelia Joplin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése