VASÁRNAPI VENDÉG
Ó, milyen régen nem láttalak,
jöjj légy a vendégem,
szívem szeretetével,
finom ebéddel várlak,
ülj asztalhoz kedves,
szavak nélküli mosolyod
hoztad ajándékul nekem,
s én örömmel elfogadom tőled.
Szemtől szemben ülünk,
egymást méregetve,
csillogó tenger kékségéből,
szomorú könny csepp
gördül szemed sarkából
vihar utáni csend ez,
megfeneklett csónakkal,
lesüllyed szép lassan a mélybe,
fuldukolni kezdel a bűntől,
sodor az ár
elvissz messzire,
Ő érzi,hogy vétettél a szeretet ellen.
Ó,hát teljes tüdővel kiálts
nem kell félned,
jajj szavadat meghallja
a hatalmas Úr,
Istenem segíts nekem
és bocsásd meg bűneimet!
Nem késtél el,
csak hit ,remény
és szeretet legyen benned,
s életedben minden helyére kerül.
(írta Jáczku Julianna)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése