Advent első vasárnapja egy különleges alkalom a keresztény naptárban. Ez az a nap, amikor elkezdődik a várakozás időszaka, melynek csúcspontja a Szenteste, Jézus Krisztus eljövetelének ünnepnapja.
Szeretem ezt az időszakot. A legjobb benne, hogy nem pusztán egy-két napról szól, hanem egy egész hónapon át tart. Az adventi időszak négy héten át azt a célt szolgálja, hogy felkészítsen bennünket a karácsonyra, Jézus Krisztus születésére, az egymás és önmagunk iránt érzett szeretet befogadására.
És van még talán egy ennél is fontosabb feladata ennek az ünnepi időszaknak. Advent üzenete nem csupán a várakozásról szól, hanem a reményről is. A világban tapasztalható sok nehézség és szenvedés ellenére advent arra emlékeztet minket, hogy a szeretet, a béke és a megváltás reménye mindig velünk van. Az adventi időszak arra hív minket, hogy lelassítsunk, és figyeljünk oda a belső hangunkra, hogy mi is fel tudjunk készülni a karácsonyi csodára, Jézus születésére.
Éppen ezért ma egyetlen dolgot tanácsolok nektek: álljatok meg, vagy legalább lassítsatok és kicsit figyeljetek oda önmagatokra, meg azokra, akiket szerettek.
Csináljatok olyasmit, ami örömet okoz. Ami felölt. Ami ünnepi hangulatba hoz.
Bármit csinálhattok, amitől nektek ünnep az ünnep. Nem kell ahhoz lágy dallamok mellett gyertyát gyújtani, hogy érezzük az advent szellemét. Ha nektek éppen egy kirándulás hozza meg az ünnepi hangulatot, akkor az kell, hogy a program legyen. Ha egy bevásárlóközpontban válogatnátok ajándékot, abban sincs semmi kivetnivaló. Ha megcsinálnátok az első próba sütéseket a karácsonyi sütikhez, vagy csak simán egész nap a kanapén henyélnétek a szeretteitek társaságában, az is tökéletes program. A lényeg, hogy olyasmit csináljatok, amihez kedvetek van, s hogy mindezt akkor is megengedjétek magatoknak, ha alapesetben feszítenek az egyéb irányú kötelességek.
Mikor máskor legyen az ember egy kicsit nagyvonalú önmagával, ha nem az adventi időszakban? Mikor szeressük jobban magunkat? Mikor szánjunk végre több időt a szeretteinkre? Mikor vegyük, együk, tegyük meg azt amit máskor halogatnánk?
Az Advent számomra a megérdemelt boldogságról szól. Arról a boldogságról, amit csak mi magunk teremthetünk meg, ha elhisszük, hogy méltók vagyunk rá.
Kívánom, hogy mindenki kellő szeretettel forduljon ma és a következő egy hónapban önmagához, meg másokhoz, s hogy találjuk meg magunkban a nagyvonalúságot mindenki, így önmagunk felé is!
~ F. J. ~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése