A szeretet és a törődés az, ami igazán megérinti a szíveket...

 

A Mikulás és az üres zsák tanmeséje

 

Egy hideg decemberi éjszakán a Mikulás szánja megállt egy kis faluban. A hó vastagon fedte a háztetőket, és a kéményekből puha füst szállt az ég felé. A Mikulás dolgos manói már megtöltötték ajándékokkal a zsákját, és készen állt, hogy örömet hozzon a gyerekeknek. Ám ahogy belepillantott a zsákba, valami szokatlant vett észre: a zsák szinte üres volt!

 

„Hogy történhetett ez?” – töprengett a Mikulás. „Hiszen annyi ajándékot készítettünk! Nem hagyhatom a gyerekeket üres kézzel.”

 

A Mikulás rögtön tanácskozásra hívta a manókat. Egyikük gyorsan megjegyezte: – Talán az ajándékok elvesztek a hosszú úton!

Egy másik manó így válaszolt: – Vagy talán valaki másnak nagyobb szüksége volt rájuk.

 

A Mikulás egy pillanatra elgondolkodott, majd azt mondta: – Bármi is történt, nem az ajándékok számítanak igazán. A szeretet és a törődés az, ami igazán megérinti a szíveket.

 

Ezzel fogta az üres zsákot, és betért az első házba. Nem hozott ajándékot, csak egy mosolyt és egy kedves szót. A gyerekek eleinte meglepődtek, de a Mikulás történeteket mesélt nekik, megdicsérte jóságukat, és emlékeztette őket arra, hogy a legfontosabb ajándék, amit adhatnak, a szeretet és az együtt töltött idő.

 

Ahogy haladt házról házra, valami különleges történt: a zsák lassan újra megtelt! Nem játékokkal és édességekkel, hanem a gyerekek nevetésével, az emberek hálás mosolyával, és az örömmel, amit megosztottak egymással.

 

Mire a falu végére ért, a zsák szinte kicsattant a szeretettől. A Mikulás elmosolyodott, és azt mondta: – Ez a legértékesebb zsák, amit valaha vittem.

 

Azóta a Mikulás nemcsak játékokat és édességeket hoz, hanem emlékeztet mindenkit arra, hogy az igazi ajándékok nem a csomagolópapírban rejtőznek. A legnagyobb ajándékok a szívünkben születnek, és azok, amiket egymásnak adunk: a figyelmünk, a kedvességünk és a szeretetünk. 💝💓

Életfestők

A Mikulás a gyermekkor varázsát hordozza magában...

 

Mikulás közeledtével feltehetjük a kérdést: Miért jó, hogy van Mikulás?

A Mikulás nemcsak egy kedves, piros ruhás öregapó, hanem mélyebb jelentéssel is bír, amely gyerekek és felnőttek számára egyaránt örömet és tanulságot hoz.

 

Íme néhány ok, amiért jó, hogy van Mikulás:

 

1. Az ajándékozás öröme

 

A Mikulás a nagylelkűség és az önzetlen ajándékozás szimbóluma. Arra emlékeztet, hogy milyen jó érzés adni – nemcsak tárgyi ajándékot, hanem szeretetet, figyelmet és időt is.

 

2. A gyermeki csoda világa

 

A Mikulás a gyermekkor varázsát hordozza magában. Az ő történetei, a titokzatosság és az éjszaka alatt rejtélyesen megjelenő ajándékok izgalmat hoznak a kicsik életébe, és életben tartják bennük a hitet a csodákban.

 

3. Az emlékeztető a jóra

 

A "jóság jutalma" üzenete egyszerű, mégis erős. A Mikulás arra tanítja a gyerekeket (és a felnőtteket is), hogy a jóság, a kedvesség és a helyes cselekedetek mindig értéket képviselnek.

 

4. Kapcsolódás a hagyományokhoz

 

A Mikulás ünnepe szoros kapcsolatban áll a Szent Miklós püspök legendájával, aki a szegények és rászorulók iránti nagylelkűségéről volt híres. Így a Mikulás nemcsak szórakozás, hanem kulturális és vallási hagyományaink része is.

 

5. A közös élmények fontossága

 

Mikulás napja alkalmat ad arra, hogy a családok együtt legyenek, közösen készülődjenek, süteményt süssenek, csizmát fényesítsenek, és örüljenek az apró meglepetéseknek.

 

6. Emlékeztet a reményre és szeretetre

 

A Mikulás szimbóluma annak, hogy mindig van valaki, aki gondoskodik rólunk, még akkor is, ha nem látjuk. Ez a gondolat a szeretet és a remény erejét közvetíti – akár gyerekként, akár felnőttként hisszük el.

 

A Mikulás több, mint egy figura; ő a jóság, az öröm és az egymás iránti törődés emlékeztetője, egy kis csillagfény a tél sötét éjszakájában. 😊

 

Életfestők

Advent üzenete nem csupán a várakozásról szól, hanem a reményről is...

 

Advent első vasárnapja egy különleges alkalom a keresztény naptárban. Ez az a nap, amikor elkezdődik a várakozás időszaka, melynek csúcspontja a Szenteste, Jézus Krisztus eljövetelének ünnepnapja.

Szeretem ezt az időszakot. A legjobb benne, hogy nem pusztán egy-két napról szól, hanem egy egész hónapon át tart. Az adventi időszak négy héten át azt a célt szolgálja, hogy felkészítsen bennünket a karácsonyra, Jézus Krisztus születésére, az egymás és önmagunk iránt érzett szeretet befogadására.

És van még talán egy ennél is fontosabb feladata ennek az ünnepi időszaknak. Advent üzenete nem csupán a várakozásról szól, hanem a reményről is. A világban tapasztalható sok nehézség és szenvedés ellenére advent arra emlékeztet minket, hogy a szeretet, a béke és a megváltás reménye mindig velünk van. Az adventi időszak arra hív minket, hogy lelassítsunk, és figyeljünk oda a belső hangunkra, hogy mi is fel tudjunk készülni a karácsonyi csodára, Jézus születésére.

Éppen ezért ma egyetlen dolgot tanácsolok nektek: álljatok meg, vagy legalább lassítsatok és kicsit figyeljetek oda önmagatokra, meg azokra, akiket szerettek.

Csináljatok olyasmit, ami örömet okoz. Ami felölt. Ami ünnepi hangulatba hoz.

Bármit csinálhattok, amitől nektek ünnep az ünnep. Nem kell ahhoz lágy dallamok mellett gyertyát gyújtani, hogy érezzük az advent szellemét. Ha nektek éppen egy kirándulás hozza meg az ünnepi hangulatot, akkor az kell, hogy a program legyen. Ha egy bevásárlóközpontban válogatnátok ajándékot, abban sincs semmi kivetnivaló. Ha megcsinálnátok az első próba sütéseket a karácsonyi sütikhez, vagy csak simán egész nap a kanapén henyélnétek a szeretteitek társaságában, az is tökéletes program. A lényeg, hogy olyasmit csináljatok, amihez kedvetek van, s hogy mindezt akkor is megengedjétek magatoknak, ha alapesetben feszítenek az egyéb irányú kötelességek.

Mikor máskor legyen az ember egy kicsit nagyvonalú önmagával, ha nem az adventi időszakban? Mikor szeressük jobban magunkat? Mikor szánjunk végre több időt a szeretteinkre? Mikor vegyük, együk, tegyük meg azt amit máskor halogatnánk?

Az Advent számomra a megérdemelt boldogságról szól. Arról a boldogságról, amit csak mi magunk teremthetünk meg, ha elhisszük, hogy méltók vagyunk rá.

Kívánom, hogy mindenki kellő szeretettel forduljon ma és a következő egy hónapban önmagához, meg másokhoz, s hogy találjuk meg magunkban a nagyvonalúságot mindenki, így önmagunk felé is!

 

~ F. J. ~

Aranyosi Ervin: Advent – első gyertya

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Advent első vasárnapján

felgyullad egy gyertya fénye.

Melegítse át szívedet,

legyen fénylő eredménye.

 

Kezdődik a csodavárás,

ahogy egykor Jézust várták:

szeretettel, bizalommal,

a tűz lángját körül állták.

 

A megváltó tiszta fényt hoz,

szeretetet, ami éltet.

Felemel a puszta földről,

Isten fiává fogad téged.

 

Szeretettel tárd ki lelked,

öleld át a nagyvilágot,

kívánd azt, hogy minden ember

itt a Földön, legyen áldott!"

 

(Aranyosi Ervin: Advent – első gyertya)

Az ünnep fénye már átszűrődik az idő fátylán...

 

Az ünnep fénye már átszűrődik az idő fátylán, s lelkünk mélyén feléled a remény. Most, mikor ég és föld között átsuhan az angyalok szelíd üzenete, álljunk meg egy pillanatra, és engedjük, hogy a hála és az emlékezés ereje átöleljen minket.

 

Az élet áldott ajándék. Az örömben és a bánatban, a találkozásokban és az elengedésekben egyaránt ott van a szeretet rejtett tanítása. Ha gyászolunk, ha hiányt érzünk, emlékezzünk arra, hogy minden búcsú egyben egy új kezdet is. Akik elmentek, most már a fény világában élnek, és onnan küldik ránk a szeretetüket. Nem szűnnek meg velünk lenni, hiszen a lélek határai nem ismernek távolságot.

 

Kérjük most az Ég áldását, hogy begyógyítsa szívünk sebeit. Hadd hozza el számunkra a békét, a vigasztalást, és a reménységet. Legyen bennünk erő az élet mindennapi ajándékainak meglátására: egy mosolyban, egy ölelésben, a gyertyaláng táncoló fényében.

 

Áldás legyen azon, aki most fájdalmat hordoz. Áldás legyen azon, aki reménykedik, és azon is, aki még nem találja az utat a fényhez.

 

Vigasz a léleknek

Aranyosi Ervin: A szeretet angyala

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nógrádi Katalin festménye

Aranyosi Ervin: A szeretet angyala

Kopogtat egy angyal és be akar jönni.
– Indulj ajtót nyitni, kedvesen köszönni! –
Kicsi kosarában szeretetet hozott,
érzed, hogy a kedved máris megváltozott?

A te szíved most bújt ünneplő ruhába,
boldogan tekintesz szeme sugarába.
A szíved megdobban, jó ezt elfogadni,
s nézz körül, hogy kinek tudnád tovább adni?

Biztos találsz olyat, kinek szíve éhes,
aki boldogságot, örömöt nem érez.
Látod, itt az angyal, elhozta az esélyt,
hogy kihűlt szívekbe meggyújthassuk a fényt.

Hogy szomorkás arcra, kedves mosolyt csaljunk,
hogy a karácsonyról tiszta szívvel valljunk!
Szeretet angyala, jaj de nagyon vártunk,
szívvel marasztalunk, maradj vendég nálunk!

Majd, mikor a szívünk szeretni túl gyenge,
hozz kis melegséget, mire szükség lenne!
Hisz, amikor fázunk, tűzhöz közelítünk,
meleget a másik szívéből merítünk.

Ha közelebb húzunk szívünkhöz egy szívet,
rögön felparázslik egy megtört tekintet.
Ha már felparázslott, ne hagyjuk kihűlni,
engedjük a mosolyt az arcára ülni.

Őrizzük az angyalt, maradjon közöttünk,
ha még kicsik vagyunk, vagy ha nagyra nőttünk!
Segítsünk, hogy könnyen tehesse a dolgát,
Élje meg az ember az angyal mivoltát!

Hisz képesek vagyunk szeretetet adni,
karácsony után is angyalok maradni.
Legyen sok ünnepünk a hétköznapokban,
s leljük örömünket ölelő karokban!

Tompa László : KARÁCSONY KÖZELEG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tompa László : KARÁCSONY KÖZELEG

Adventi koszorún ég a négy gyertya,
fény szeretetet szórva, e hófödte világra.
Siető emberek,vásárok, boltok ajándékkal telve,
agyamon átfut,karácsonyra jézuskától,vajon mit is kérjek?

Ugyan mit is ?

Visszakapni a szeretetet, a valós ünnepet magát .
Ámulni mint a gyermek, s hinni még a csodát .
Nézni a zöldelő fenyőfát, érezni az erdő illatát .
S hagyni még megtölti, a szeretet melege a szobát .

Várni az apró csengettyű, csilingelő hangját .
Hinni, pedig rég tudjuk,a szülők az igazi Jézuskák .
Elmondani közösen, egy régi szép imát .
Milyen meghitt gyönyörű is, mikor együtt tud lenni a család .

S elengedni lelkünkből, az élet belevésett bánatát !
S szívünkben lelkünkben érezni,
a karácsonyi szeretet, melegét, mámorát !

Vágó Jánosné: ADVENT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vágó Jánosné: ADVENT

Hinni - és remélni.
Hinni, hogy eljött az egyetlen gyermek,
ki karácsonyéjszaka megszületett.
Adventben olyan jó élni!
Élni - és remélni.
Élni, hogy tudjam, életem ott van,
mindig csak Nála, legjobb helyén.

Adventben olyan jó élni!
Bízni - és remélni.
Bízni, hogy éltem, e földi létem,
odajut Hozzá, ha itt lenn
elfogy az út.

Ma édes illat tölti be kis szobánk,
Száz mesét muzsikál az
Adventi gyertyaláng...

VASÁRNAPI VENDÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VASÁRNAPI VENDÉG

 

Ó, milyen régen nem láttalak,

jöjj légy a vendégem,

szívem szeretetével,

finom ebéddel várlak,

ülj asztalhoz kedves,

szavak nélküli mosolyod

hoztad ajándékul nekem,

s én örömmel elfogadom tőled.

 

Szemtől szemben ülünk,

egymást méregetve,

csillogó tenger kékségéből,

szomorú könny csepp

gördül szemed sarkából

vihar utáni csend ez,

megfeneklett csónakkal,

lesüllyed szép lassan a mélybe,

fuldukolni kezdel a bűntől,

sodor az ár

elvissz messzire,

Ő érzi,hogy vétettél a szeretet ellen.

 

Ó,hát teljes tüdővel kiálts

nem kell félned,

jajj szavadat meghallja

a hatalmas Úr,

Istenem segíts nekem

és bocsásd meg bűneimet!

Nem késtél el,

csak hit ,remény

és szeretet legyen benned,

s életedben minden helyére kerül.

 

(írta Jáczku Julianna)

Mi ez az érzés?

  

💖 Néha csak megjelenik valami új és varázslatos érzés, ami teljesen átjárja a szívünket... Ez a dal, „Mi ez az érzés?” női hangú feldolgozása, pontosan erről a különleges érzelemről szól, ami megragad minket és nem ereszt! Mi vagyunk a Mulat az AI, és ezzel az új dallal az érzelmek mélyére szeretnénk eljutni veletek. 🎶

 Az érzés, amiről szól, mindannyiunk életében előfordul: az a pillanat, amikor a szív szinte önálló életet él, és elkezd hevesen dobogni valaki miatt. 💓 Szövegeinkben a szerelem megfoghatatlan varázsát próbáltuk megragadni – azt a csodát, amikor valaki tekintete elég ahhoz, hogy megálljon körülöttünk a világ. 🌍 Az a bizonyos érzés, ami elragad, mély és intenzív, és minden pillanatban kicsit újra felfedezzük. Vajon tényleg szerelem ez, vagy valami még több? 🥰 

Mi, az AI segítségével, olyan zenét alkotunk, ami őszinte és lélekből szól. A női hang új réteget ad a dalnak, még közelebb hozza a szívhez, és egyedivé teszi az élményt. Hallgasd meg, és merülj el te is ebben az érzelemben, ami minden pillanatban új kalandot ígér.

Szeretlek hidd el

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szeretlek hidd el

 

Szeretlek. Hidd el. De hangom már elhalt.

Torkomban nincsenek szavak,

csak szenvedély, mely a lelkemet őrli,

néha úgy érzem, szétszakad.

 

Akár egy vulkán, mely belülről forrong,

s kitörni nem tudott soha,

ugyanúgy lázad, ugyanúgy tombol

lelkemben most az indulat.

 

Hozzád bújnék. De félek: megéget

az a tűz, amely lángra kap

szemedben, melyet látni vélek,

mikor átfogod vállamat.

 

Lelkem már most is annyira megtört,

mint üveggyöngy, amely meghasadt,

szeretnélek, de annyira félek!

Nem bírom már, ha bántanak.

 

Neked az érzés szalmaláng csak,

amely könnyedén lángra kap,

de nekem izzó, forrongó láva,

mely mindent magával ragad.

 

Ne kísérts engem! Kerülj messze!

Máshol is vár rád pirkadat,

szikrázó fény, mely rád világít

eloltva minden vágyadat.

 

Nekem a láng az akkor kell csak,

ha a parázs is itt marad,

s ugyanúgy fűt, ha téli fagy van,

megőrizve a lángomat.

 

Meggyesi Éva

Két darabként indultak, de végül egy egészet alkottak...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fiú, akit soha nem szerettek, csak bántottak,

És a lány, aki soha nem szerethetett, csak bántást kapott.

Külön-külön elveszettek voltak, csak árnyékok önmagukból,

De amikor találkoztak, valami mélyen megmozdult.

Sebekből hidak lettek, könnyeikből erő született.

Fájdalmaikból egymás számára otthont építettek.

Két darabként indultak, de végül egy egészet alkottak.

Mert a szeretet mindig megtalálja az utat a sötétségből, hisz a szeretet olyan közeg, ahol még a legmélyebb sebek is elkezdenek begyógyulni. A fájdalom helyét lassan átveszi a bizalom, a hideg közönyt felmelegíti az őszinte feltétel nélküli törődés. Ebben a közegben a két lélek nemcsak vigaszt talál egymásban, hanem újra megtanulják, mit jelent szeretni. Lépésről lépésre, egymást támogatva fedezik fel a szeretet erejét, amely nemcsak összeköt, hanem gyógyít is. Így válik a múlt fájdalma a jövő reményévé.💓

 

Homonnai Ági

Mélyen összefonódnak...

 

"Az életedet azzal teszed tönkre, ha csak elviseled. A nap végén izgatottnak kellene lenned attól, hogy élsz. Ha beéred kevesebbel annál, mint amit a lelked igazán vágy, elpusztítod azt a lehetőséget, ami benned él. Így nemcsak magadat csapod be, hanem a világot is megfosztod a benned rejlő potenciáltól. Lehet, hogy a következő Michelangelo éppen most ül egy Macbook előtt, és számlát ír gémkapcsokról, mert az fizeti a számlákat, mert kényelmes, vagy mert el tudja viselni. Ne hagyd, hogy ez veled is megtörténjen. Ne tedd tönkre így az életed. Az élet és a munka, az élet és a szerelem nem függetlenek egymástól. Mélyen összefonódnak. Arra kell törekednünk, hogy kivételes munkát végezzünk, és arra is, hogy rendkívüli szerelmet találjunk. Csak így érhetünk el egy igazán rendkívüli, boldog életet."

 

(Bianca Sparacino)

A lélek szépsége olyan mélység...

 

A lélek szépsége olyan mélység, amelyet nem lehet pusztán szavakkal megragadni. A lélek szépsége nem csupán az erények összessége, hanem a belső harmónia, a szeretet és az igazságosság kifejeződése, amely a világra sugárzik.

 

A lélek szépsége az, amikor valaki békében él önmagával és másokkal, és képes a szeretet adására, még akkor is, amikor a világ kemény és igazságtalan. Ez a szépség nem külső körülményektől függ, hanem belső forrásból fakad, amely az ember legmélyebb lényegéhez kapcsolódik.

 

A lélek szépségét felismerhetjük az emberségben: amikor valaki önzetlenül segít másokon, amikor megbocsát, vagy amikor kitart az elvei mellett a nehézségek közepette is. Ez a szépség nem fakul az idő múlásával, sőt, az élet tapasztalatai által egyre mélyebb és teljesebb lesz.

 

Ahogyan a napfény átragyog a felhőkön, úgy ragyog át a lélek szépsége a tetteinken, a szavainkon, és azon, ahogyan a világot szemléljük. Ez a belső fény nemcsak minket gazdagít, hanem másokat is inspirál, megmutatva, hogy az emberi létezés méltósága és értéke túlmutat az anyagi világ határain.

A lélek szépsége tehát nem csupán egy állapot, hanem egy út: a folyamatos törekvés a jóságra, az igazságra és a szeretetre, amelyek Isten képmásának tükröződései bennünk.

 

Életfestők