Némethné Mohácsi Bernadett: Ősz éneke
Hallgasd az ősz dalát, ahogy a fákkal énekel,
ahogy halk lépésekkel átsuhan a ház felett,
ahogy magával hordja az elhullott életet,
s otthagyja neked létét, a szomorú falevelet.
Hallgasd, mit susog a szellő szőtte lágy zene,
amit mond, az nem más, mint saját élete,
színekben pompázó falevél halk nesze,
erejét végleg elhagyó ősz éneke.
Elmondja virágzó ifjúsága fénykorát,
tündöklő napsütésben megkopott életet,
árnyékában szőtt szerelmek szép szavát,
az évszakok járta, örök földi életet.
Reményteli, színpompás dallam,
hallgasd, és tárd ki szívedet,
újra és újra, elharsogja halkan,
ősszel elsuhanva a ház felett."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése