“Színes lampionok. Vízpart. Egy pohár fröccs, vagy csak egy pohár limonádé. Valahonnan, a hangszóróból zene szól. Hallgatod. A vizet, ahogyan morajlik a lábaidnál. Mikor élted át ezt utoljára? A harmóniát. Az örömöt. A varázslatot. Mikor engedted meg utoljára magadnak, hogy “csak úgy” éld az életet?”
(Tollusc Latilah)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése