Miért is várják annyira
Miért is várja annyira dédelgetett unokáját a nagymama,
s miért sóhajt fel annyiszor könnyes szemmel a nagypapa?
Mert ők már tudják, hogy azt az időt, mit Isten adott nékik,
odafenn az égiek már nagyon szűken mérik.
Ezért hát minden perc, minden óra, minden egyes nap,
amit az unokákkal eltölthetnek, nékik ajándék marad.
Ajándék mit büszkén visznek arra a hosszú-hosszú útra,
ahol a szív hálaszavát már csak a szélzúgása fújja.
Minden áldott lelkű nagymama, és drága nagypapa,
gyermekeit látja viszont, hőn szeretett, hőn imádott unokáiba,
és ifjúkori erejét, mit a hosszú évek alatt rég elvesztett már,
s mit most visszahozott számára két fénylő kis szempár.
(Kun Magdolna)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése