Tükröd leszek
Fordulj felém, ne rejtsd el
Bánattól, magánytól meggyűrt arcod.
Ne hunyd le szemed, mi már
Fényesen nem ragyog...
Pókok hálójával beszőtt homlokod
Tartsd még kezemben,
Hisz életünk oly gyorsan elrobog.
Ne félj látni a valót,
Törd tükrödet, ha kell,
Szememben talán még
Látod régi éned...
Szívemben ott él még szerelmed,
Én látom még ragyogni
Régi fényed!
Bánattól, magánytól meggyűrt arcod.
Ne hunyd le szemed, mi már
Fényesen nem ragyog...
Pókok hálójával beszőtt homlokod
Tartsd még kezemben,
Hisz életünk oly gyorsan elrobog.
Ne félj látni a valót,
Törd tükrödet, ha kell,
Szememben talán még
Látod régi éned...
Szívemben ott él még szerelmed,
Én látom még ragyogni
Régi fényed!
(Vönöczki Ferencné)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése