Minden
viszonynak megvannak a maga fogyatékosságai, így a miénknek is, hiszen
mindketten más és más világból kerültünk össze, s amióta ismerjük
egymást, mindkettőnk élete teljesen új útra tért, egyelőre még
bizonytalanul érezzük magunkat, hiszen még túlontúl új minden. Nem
magamról beszélek, nem én vagyok a fontos, hiszen én szüntelenül csak
ajándékot kaptam, attól fogva, hogy először emelted rám a szemedet, s
ahhoz, hogy ajándékot kapjunk, nem nehéz hozzászokni.
A szerelem éppúgy az élet ajándéka, mint a szépség.
(Franz Kafka)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése