Amikor megérint

Amikor megérint

Az érintés utáni vágyakozás ösztönös. Mindenkinek szüksége van valaki érintésére és valaki megérintésére, simogatására. Mindenki szeretni akar valakit és szeretetet vár cserébe.

Az, hogy a simogatás kellemes érzést kelt, abból a szükségletből fejlődhetett ki az evolúció során az emlősöknél – legyen szó macskákról, kutyákról, majmokról vagy emberekről -, hogy eltávolítsák az élősködőket a szőrrel borított testfelületekről – állapították meg amerikai kutatók.   

Örömimpulzusok az agynak

A fej vagy a kar simogatása azért vált ki jóleső érzést, mert ezek a bőrfelületek olyan különleges idegsejteket rejtenek, amelyek a gyengéd mozdulatok hatására “örömimpulzusokat” küldenek az agynak. Ilyen érzékelők létezése a szőrrel fedett testfelületeken már régóta vitatéma tudományos körökben: a mostani, a pasadenai Kaliforniai Technológia Intézet kutatói által végzett kísérletek erős bizonyítékot szolgáltatnak a feltételezés igazolására – legalábbis egerek esetében.

“Miért akarják a nők, hogy megérintsék őket?

Miért nem képesek többfelé figyelni a férfiak, és miért nem tudnak eligazodni a térképen a nők? című könyvünkben elárultuk, hogy a nők testfelszínén több mint 10 000 tapintási idegvégződés van, míg a férfiakén csak 3000. Érintésre való érzékenységük segítette a nőket, hogy tisztában lehessenek csecsemőik érzelmeivel és állapotával. Ez azt is megmagyarázza, miért szeretik a nők, ha megérintik őket, és miért olyan fontos nekik a testi közelség.

Ám a legtöbb férfi úgy értelmezi a testi közelséget, hogy a nő szexet akar, és ez mindenütt óriási problémákat okoz a kapcsolatokban. A nők nagyon sok érintésre vágynak a szexen kívül – összebújásra, kézfogásra, a hajuk megsimogatására, masszírozásra, csókra. A férfiak többsége meg is teszi mindezt az udvarlás idején, mert tudják, hogy elvezethet a szexhez, ám ahogy a kapcsolat állandósul, sokan leszoknak róla.” 
(Allan Pease, Barbara Pease: A férfinak szex kell, a nőnek szerelem)

A felfedezés megmagyarázhatja, hogy miért lelik örömüket az emlősök abban, ha simogatják vagy fésülgetik egymást, miközben maga a gesztus abból a szükségletből alakulhatott ki, hogy a parazitákat távol tartsák a szőrzetüktől (bundájuktól) vagy a hajzatuktól.

A kísérletek során kiderült, hogy az egerek lábának hátsó, szőrös részén olyan idegvégződések – érzékelő sejtek – találhatók, amelyek reagálnak a finom tapintásra, ám “érzéketlenek” maradnak, ha az érintés fájdalommal jár. A Nature című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint meghatározott típusú neuronokról van szó, amelyek csak simogatásra lépnek működésbe. A fájdalomközvetítő neuronoktól eltérően nem fedi őket az a vastag zsírpáncél, amelynek köszönhetően a fájdalom kiváltotta inger lassabban jut el az agyba, mint általában.

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az újfajta idegsejt, amelyet az amerikai tudósok a C típusú idegrostok közé soroltak, kizárólag szőrrel fedett bőrfelületen létezik. Azt azonban további vizsgálatok révén tudják csak megállapítani, hogy az emberi szervezetben kizárólag ezek az érzékelő sejtek felelősek-e a simogatás előidézte jóleső érzés érzékelésért vagy pedig másfajta neuronok is közrejátszanak abban.

(Szerkesztő: Cultura / 2013. augusztus 20. kedd / Psziché, Szexus)